CREATON Építész és Építészhallgatói Pályázat 2017

A CREATON South-East Europe Kft. 2017-ben ötödik alkalommal meghirdetett országos, nyílt tervpályázatára 31 építészirodától érkezett pályamű. Ezúttal első alkalommal építészhallgatók munkáit is várta a zsűri. A tavalyi év másik újdonsága, hogy nem csak kerámia tetőcseréppel, hanem szálcement síkpalával fedett vagy burkolt épületek tervei is a zsűri asztalára kerültek.

A rövid szakmai programot követően ünnepélyes díjátadóval vette kezdetét a jó hangulatú este, ahová minden pályázatot benyújtó iroda képviselője meghívást kaphatott.

"A részvételi feltételek könnyedén teljesíthetők, ugyanis az építési engedély vagy a használatbavételi engedély igazolása volt csupán feltétele a benyújthatóságnak, s idén sem terhelte meg a szerzők pénztárcáját a beadandó irat- és fotóanyag előállítása. Sok-sok ilyen építész pályázatra vágyik a szakma!" – kezdte méltató beszédét Marosi Miklós, a zsűri elnöke. – "A benyújtott pályaművek között továbbra is az építés különböző épületfajtái, mint családi házak, társasházak, középületek, templomok, hagyományos, kortárs, vagy akár organikus módon megfogalmazott képviselői, valamint rekonstrukcióra szorult műemlékek is szerepeltek, nehezen összehasonlítható funkciókkal, léptékkel, de ezért van a zsűri, hogy kiválassza a díjazásra legalkalmasabbakat." – folytatta a szakember.

A kis kápolnától a pályaudvarig

Az építészek munkái közül a zsűri megosztott I. díjban részesítette Czigány Istvánt és Vas Lászlót, a bejcgyertyánosi Hidegkúti Kápolna tervéért, amely a pályázat legapróbb épülete volt. Szintén I. díjat kapott a Hild Csorba Bernadett és Erdélyi Erika által tervezett Pest-Buda Hotel, amely igazi ékszerdoboz a budai Várban.

Megosztott második díjban részesült Göcsei Sándor, a fajszi üzemi étkezde cég- és rendezvényközponttá alakításával, illetve Markó András, Németh Tamás a kaposvári Vasútállomás és felvételi épület felújítási tervével.

Az építészek között három különdíjat osztott ki a zsűri: Terdik Bálint a megvalósult dunakeszi tanuszoda tervével, Czégány Sándor a fóti ravatalozó átépítésével és bővítésével, Hőnich Richárd és Nagy Péter pedig a pilisszentlászlói, még a tervezés fázisában lévő Látogatóközponttal nyerte el a zsűri elismerését. 

Az építészhallgatók között Michelisz Éva, Pokol Júlia és Szűcs Imre Ferenc rudabányai Csűrszínháza I. díjat kapott, Jozic Eszter hosszúhetényi Borászata II. díjban részesült.
Gratulálunk a nyerteseknek!

A díjátadó előtt tartott szakmai programot Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke nyitotta, aki a MÉSZ feladatai mellett a CREATON-nal való együttműködésre tekintettel kiemelte a Szövetség és az építőanyag gyártók közötti együttműködés fontosságát. Ennek jeléül Tóth Bálintnak, a CREATON ügyvezető igazgatójának ünnepélyesen átadta a támogatásról szóló dokumentumot is.

Megosztott I. díj

Czigány István, Vas László – Bejcgyertyánosi Hidegkúti Kápolna
Méltatta: Marosi Miklós, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, az MMA alelnöke

Az I. díjra minősített épületek egyike a Szombathelyi Erdészeti Zrt. megbízásából tervezett és megvalósult bejcgyertyánosi Hidegkúti Kápolna.

A két kis település 1928-as egyesítése révén létrejött hegyközség Sárvár közelében, szép természeti környezetben helyezkedik el.

Az 5x10 méter befogadó méretű kis kápolna tiszta, egyszerű szerkesztésével az Árpád-kori templomainkra emlékeztet. Az ösküi körtemplom, Egregy, Velemér, Zeykfalva megmaradt emlékei sorába állítva talán túlzott elismerés, de megérdemli.

A tornyon átható hajó egyetlen szépséghibája a felesleges tetőhéjalási anyagváltás, hisz az alkalmazott kettős hódfarkú KLASSIK alkalmazása megoldható lett volna a toronysisakon is, ezzel elhárítva a szigorú bírálói kritikát.

Megosztott I. díj

Hild Csorba Bernadett, Erdélyi Erika – Budapesti Pest-Buda Hotel
Méltatta: Földes László, Ybl- és Pro Architectura díjas építész

A Pest-Buda azon szerencsés budavári épületek egyike, amely túlélte a második világháború bombázásait, és így viszonylag jó állapotban fennmaradhatott. A tervezők feladata a lakóépület felújítása volt, és tulajdonképpen a tervezés során alakult ki a ház régi-új funkciója, az étterem és szálloda.

A műemlék felújítás, komplex érzékeny feladat. Műemlék felújítás a Budai várban még érzékenyebb feladat. Meg kell ismerni a felújítandó, átépítendő épület múltját, szerkezeteit, kutatómunka keretében ki kell deríteni, melyik szerkezeti elem miért lett pont olyan. Több tucat szakértőnek, szakági tervezőnek kell összedolgoznia. A tervezőknek ki kell ismerni a ház lelkivilágát. A megbízó igényei alapján meg kell keresni azokat a pontokat, ahol fogást lehet találni az épületen, és az új funkciókat szinkronba kell hozni a műemléki adottságokkal.

Nézzük, hogy bírkoztak meg a tervezők a terekkel és a funkciókkal! A Pest-Buda szállodában a konyha a pincébe, a recepció és étterem a földszintre, a vendégszobák az emeletekre kerültek. A földszinti étterem belsőtéri világa friss, otthonos és igényes. A különböző szinteket üvegtetővel lefedett, szűk lépcsőtér, mint világos átrium köti össze egymással. Ahogy haladunk felfelé azt látjuk, hogy a földszinten megtapasztalt finom részletgazdagság markáns ellentétben van a vastag falakkal, a kőlépcsők rusztikus világával. A legfelső szintre felérve egy tetőteraszhoz érkezünk.
Mellette az utcai traktusban, két remek tetőtéri lakosztály található. A lakóterekben láthatók, sőt megérinthetők a barokk ácsszerkezet gerendái és dúcai. A magas és izgalmasan berendezett terekből üvegfalon át nézhetünk ki a tetőteraszra. A teraszról, amely az udvari traktus felett helyezkedik el, jól látható, hogy a ház tetőgerince dél felé emelkedik, a ház tetőidoma pedig torzul. A sima vonalú tetőcserepek kiválasztása ennek figyelembevételével történt és jó döntésnek bizonyult.

Az utcai homlokzaton, a nyugati oldalon valamennyi ablakot zsalugáter védi, ami ismét egy jó példa a hagyománytisztelet és a klímatudatosság találkozására.

A szálloda szemmel láthatóan életet generál maga körül, a ház előtti teraszon, amit remekül belaktak, mindig van vendég. Aki a várban jár, harmonikus ízléses vári épületet láthat, egy olyan szállodát,  amely talán mindig is itt volt.

Megosztott II. díj

Markó András, Németh Tamás – Kaposvári Vasútállomás, felvételi épület – műemléki rekonstrukció
Méltatta: Dr Fülöp Zsuzsanna okl. építészmérnök, egyetemi docens, BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék

Markó András és Németh Tamás II. díjjal jutalmazott terve, amely alapján a Kaposvári Vasútállomás, felvételi épületének műemléki rekonstrukciója megvalósult, alapvetően néhány szóval jellemezhető: szakszerűség, mívesség, hagyománytisztelet és korszerűség.

A szinte minden részletre kiterjedő, alaposan átgondolt, pontosan kidolgozott tervdokumentáció napjaink műszaki követelményeinek komplex érvényesítése mellett, jelentős figyelmet fordít az építészeti hagyományok, az épület formai egységének, harmóniájának megőrzésére is. A korszerűség és a hagyománytisztelet ellentmondásosnak tűnő elvárásait a tervezőknek sikerült feloldaniuk, így a felújított épület egyaránt magas szinten kielégíti napjaink felhasználói igényeit és egyben építészeti megformálásában és anyaghasználatában is kiemelkedő alkotás, amely méltó a Pfaff Ferenc építész tervei alapján elkészült, 1900-ban átadott, 1995-től helyi védelem alá került és 2011 óta műemlék kaposvári Vasútállomás felvételi épületéhez.

Az épület „újragondolása” során a tervezőknek nem volt könnyű dolguk, hiszen az építés óta eltelt majd 120 évben több, főleg belső átalakítást is átélt a vágányok mentén mintegy 120 méter hosszban elnyúló, a vágányokra merőleges tengelyre szimmetrikusan komponált, több tömbből álló téglaarchitektúrás épület, amelynek teljes rekonstrukció előtti szerkezetei az átfogó felújítás hiánya és az átélt történelmi viharok miatt sok tekintetben hiányosak voltak, elöregedtek. Nagymértékű avultság jelentkezett az épület kritikus állapotú műpala és fémlemez tetőfedésénél. A felkutatott források tanúsága szerint az épület egykor díszbádoggal gazdagon díszített tetőzete az épületegyüttest szinte megkoronázta, emiatt Markó András és Németh Tamás tervezők különös gondot fordítottak a tetőhéjazat és a bádogos elemek (élbádogozás, vízgyűjtő üstök, szegélyek stb.) hiteles, részletgazdag helyreállítására. A díszbádogos elemek gyártmányszintű részletkialakítása, a rögzítések és a kapcsolatok műszaki kidolgozása is (szakkivitelezők hiányában) a tervezőkre hárult.

A tető felújítása során elbontották a teljes meglévő héjazatot és új, hőszigetelt, esetenként vasbeton koporsó födémű, átszellőztetett tetőszerkezetet alakítottak ki két tetőtéri, nyitott „gépészeti udvarral”, tető felülvilágítókkal és mindezt úgy, hogy a külső szemlélő az egységes megjelenésű, történeti szépségében megjelenő épületben gyönyörködhet.

A tervezés különösen kritikus kérdése volt a tetőhéjazat anyagának megválasztása, hiszen a nagy tetőfelület jelentősen befolyásolja az épület megjelenését. Az eredeti tetőfedés ismeretének hiányában a tetőcserép és a palafedés egyaránt felvetődött, azonban a hitelesség igénye inkább a cserépfedés alkalmazását indokolta. A tervezők álláspontja szerint a szürke (semleges) színű tető kiemeli a homlokzat élénk színeit. Az egyenes vágású CREATON AMBIENTE Bécsi táska cserepekkel, fekete matt, engóbozott felülettel, a megfelelő kiegészítő elemekkel elkészült kettős cserépfedés magas színvonalon kielégíti a tervezői elképzeléseket és a korszerű műszaki követelményeket egyaránt.

Megosztott II. díj

Göcsei Sándor - Üzemi étkezde cég- és rendezvényközponttá alakítása, Fajsz
Méltatta: Vékony Péter, építész, a 2016. évi pályázat nyertese

A település ezeréves története mára homályba vész, igaz még a hódoltság alatt is gyarapodni képes a falu, disznót nevelnek a török alatt, mert attól irtóznak a megszállók, földet művelnek, halásznak, méhészkednek, szorgosak és törekvők. 1770-ben elveszítik nemesi jogállásukat, zsellérekké nyilvánítja őket a hatalom.  A lakók számára azonban még élő emlék a XIX. századi „aranykor”, annak emlékei és hatásai a nagy tűzvész utánra is fennmaradnak. A hagyomány legerősebb eleme úgy tűnik a hit és a hittel végzett tisztességes munka és a tisztes gyarapodás melletti elköteleződés. Fajsz XIX. század végére a korabeli leírások szerint a Sárköz legrendezettebb települése.

Göcsei Sándor valamit megsejthetett ebből, mikor Megrendelői számára kortárs épületet vázolt fel egy ipari fejlesztés részelemeként. Üzemi étkező, oktató célú helyiség, tárgyaló és a hozzá tartozó kiegészítő helyiségek. A működés és a jövőbeni fejlődés attribútumai. 

Elvont házforma, trendi szerkesztés, minőségi megvalósítás, a saroktelek pozíció bátor bevállalása. Nem hivalkodik, üzen. Üzeni, hogy a kortárs építészet köszöni, jól van. A minőségi anyagok és technológiák helyes alkalmazása mellett tere van a szabad gondolatoknak és a jövő építészetével kapcsolatos elképzeléseknek. 

Jó érzés, hogy a jól ismert, flancos modern cucc kipengetése zsebből falura arroganciája helyett egy olyan történet képe vázolódik, amely mai nyelven képes hagyományokról, értékekről és párbeszédről beszélni.

Különdíj

Terdik Bálint: Tanuszoda, Dunakeszi
Méltatta: Ferenczy András, építész, a CREATON építészlátogatója

Zsűritársaimmal nagy megelégedéssel vettük tudomásul, hogy pályaudvarok, iskolák, illetve tornatermek és tanuszodák is a pályázatba kerültek. Nagyon dicséretes, hogy kormányzati szinten is felismerték ezeknek az épülettípusoknak a létjogosultságát. Az én tevékenységem 2015-re nyúlik vissza a tanuszodákkal kapcsolatban, amikor a tervezőkkel nagyon hosszú egyeztetést követően választottuk ki közösen a hajlásszög, a termék és az esztétikával összhangban, hogy milyen cserepek kerüljenek a tetőkre.

A Dunakeszi tanuszodára RÓNA szegmensvágású cserép került fel, amelyet a Triskell Kft.-nél Terdik Bálint tervezett.

Nagyon nagy vitát váltott ki az épület a zsűrinél, végül egyöntetű döntés született, hogy díjazásban részesítjük az építészeti megoldásokért, a belső terek esztétikus kialakításáért és az épület szép tetőfedéséért. Köszönjük a munkát! Több, mint 20 tanuszoda épült Magyarországon, úgy gondolom a közösség építésben nagyon fontos elem lesz, amikor a kis települések lakói ezeket a létesítményeket majd használni fogják.

Nagyon nehéz feladat volt a tervezés, mert szinte típusterveket kellett a különböző településformákba beilleszteni. Falvakba, városokba, sík és lejtős környezetbe, illetve zárt és szellős városképbe egyaránt kellet telepíteni az épületeket. Ez szinte lehetetlen feladat volt.

Különdíj: „Garázsból lett szakralitás”

Czégány Sándor: Fót, Ravatalozó átalakítás-bővítés
Méltatta: Jánosi János, Ybl- és Pro Architectura díjas építész

“…A mi temetőink nem bús-bánatos halotti-házak, a mi temetőink nem halálra emlékeztetők, nem néznek az élőkre, gödrös halotti szemmel.
A mi temetőink nem hirdetnek elmúlást, de életet, örökkévalót….”

Czégány Sándor építész jól ismeri Kós Károly szavait és nem is csak ismeri, hanem jó mester módjára alkalmazni is tudja. Pedig valójában nem tett sok mindent, a garázsarcú régi ravatalozó épület elé “hajlított” egy fedett-nyitott tetőt. Amit kellett (harangláb) odébb rakatott, jó kézműves mester módjára téglafalakat emelt és burkolt, teret, kertet rendezett és kaput ácsoltatott. Igen mondhatnánk ez egyszerű, de mindezt, hogy? Úgy, hogy abból egy új, magasabb, derűs minőség született. Az “utolsó” mécsestartó és ravatal részlet is az egészhez illeszkedik. A belső és a tető is az ég felé emel, talán megértet valamit abból, amiért ide születtünk. 

Kós Károly a fentebbi írást így folytatja: „…És nem írjuk a fejfára, hogy: meghalt ekkor és ekkor, de komoly öreg betűkkel rárovódik az ősi írás: Itt várja Jézusát…”

Ma már nem ezt írjuk, de talán az ilyen megújulások is segítenek abban, hogy újra megértsük az ősi szavakat és elhiggyük, hogy ez így igaz. Mert akkor talán nem csak a temetőink lesznek vidámabbak, hanem vidámabb lesz az itt eltöltött létünk is.

Különdíj: "Tornácos falusi ház archetípusa"

Hőnich Richárd, Nagy Péter: Látogatóközpont, Pilisszentlászló
Méltatta: Földes László, Ybl- és Pro Architectura díjas építész

Tornácos falusi ház archetípusa
A terv emlékeztet a hagyományos falusi házra, amelynek van egy belső magja, amely egy korrekten megépített masszív falazott szerkezet, és ezt burokként veszi körül egy ácsszerkezet a régi tornácok mintájára.

Fedett-nyitott tér
Persze ennyire nem egyszerű a dolog, mert itt a „tornác” a szokásosnál nagyobb, sőt az egyik oldalon önálló fedett-nyitott helyiséggé növi ki magát. Ez a rész inkább a terménytárolókra vagy a csűrökre emlékeztet.

Klímatudatos építészeti eszközökkel
Aki már volt ilyen lécekkel határolt belső térben, amit könnyeden átjár a szellő, az tudja, hogy nagy melegben is milyen kellemes, hűs a tér klímája. Manapság, amikor a klímatudatosság nevében elég hamar nyúlunk a gépesítés eszközéhez, érdemes ezen egy kicsit elgondolkodni.

Atmoszféra
A falécekkel körülvett tér különleges fényviszonyokat képes teremteni, remek a hangulata, atmoszférája.

Ferde tetőgerinc – hagyománytisztelet + bátor bevállalás
Nagyon sok hagyományos falusi háznál megfigyelhető, hogyha lejt a terep, akkor ezt követi a tető gerince, tehát az is lejt. Ugyanakkor a párhuzamvonalzón felnőtt iskolázott építészek a gerincet szinte mindig vízszintesre szerkesztik. A tervezők itt is nagyon bevállalósak voltak, a terephez alkalmazkodva ferdére vették a gerincet, és sikeresen oldották meg az összemetsződéseket a függőleges falakkal. 

Tető héjalás
Szerencsés a tetőcserép kiválasztása. Egyenesvágású egyszerű tetőcserép, nem hullámos, nem mázas, mégis tökéletes megoldja a rábízott műszaki feladatot és tökéletesen illik a falusias környezetbe.

Minimális eszközrendszer - lécek
A ház külső burkolata mindenhol vörösfenyő léc. A tervező a lécek sűrítésével és ritkításával tudott megnyitásokat létrehozni, más szavakkal, így tudta az épület külső burkolatát finomhangolni.

Példa
A ház két szempontból is példaértékű. Megmutatja, hogy egy falusi ház is lehet kortárs épület, sőt akár középület, hiszen itt egy látogatóközpontról van szó. A másik szempont pedig az, hogy egy nagyon kis ház is lehet nagyon átgondolt, a hordozója lehet egyfajta szellemi gazdagságnak.

Remélem, hogy a ház hamarosan meg is épül.

Építészhallgató Pályázat I. díj

Michelisz Éva, Pokol Júlia, Szűcs Imre Ferenc – Csűrszínház és közösségi ház, Rudabánya
Konzulens: Vasáros Zsolt DLA, az Ipartanszék egyetemi docense
Méltatta: Marosi Miklós, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, az MMA alelnöke

A síneken gördíthető, bányász csillék alvázára szerelt használaton kívülre rekedt csűrépületek CREATON „Bécsi táska” cserépfedésű épületelemeinek egymás mellé tolásával szellemes megoldással nagyobb közösségek fedett-nyitott rendezvény terei hozhatók létre, melyet a Rudabányát jól ismerő konzulens tanár sugallatára, a turizmus odacsalására remélnek felhasználni.

Az alapötlet lehetővé teszi a felhasználható elemek új célú újrahasznosítását.

A pályamű szerzői a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki Mesterszakának hallgatói.

Építészhallgató Pályázat II. díj

Jozic Eszter – Borászat, Hosszúhetény
Konzulens: Dr. Kondor Tamás az Ipartanszék egyetemi docense 
Méltatta: Marosi Miklós, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, az MMA alelnöke

A Zengő lábánál elhelyezkedő Hosszúhetény a Mecsek egyik ismert bortermő vidéke, mely jelentős falusi turizmust vonz szálláshelyeire.

A meglévő kis pincészetek sorába kíván illeszkedni a benyújtott pályamű terve, mely homogén megjelenésével, egyszerű, tiszta szerkesztésével beáll abba a sorba, mely nyeregtetős, archeotipikus épületként fogalmazza meg a megoldást. A Kiss Péter féle badacsonytomaji Laposa Pincészet közel hasonló világa akár előképnek is tekinthető a manapság egyre divatosabb építmények közül.

A CREATON síkpala németfedéssel ellátott, valamint a látszóbeton épületegyüttes megjelenése megkérdőjelezhető.

A pályamű szerzője a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának hallgatója.

Galéria

Tekintse meg a díjátadón készült képekből és a díjnyertes pályaművekből álló galériánkat!