A Szent András apostol római katolikus templom Salgótarján Zagyvaróna településrészének határán, a hegyvonulat szép kilátással rendelkező nyergén áll.
A templomépület neoromán stílusú, magas hagymakupolás tornya, egyszerű tömegalakítása, jelentős méretei és esztétikus megjelenése meghatározza a település arculatát.
A templom stílusjegyei alapján egyértelműen a középkori, 13-14. századi eredetű, története során többször átépítették, átalakították és bővítették de a történeti forrásokban először 1736-ban szerepel.
Jelenlegi formájában egyhajós, keletelt templom, a templomhajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel és ahhoz csatlakozó sekrestyével.
A templomhajón román kori, félköríves, tölcsér alakú ablakok találhatók, kőbéléssel kialakítva. A szentély és a sekrestye lapos keresztboltozattal készült, a templomhajó fölötti födémszerkezet borított gerendás fafödém.
A belső térben a helyi születésű Bátki József 1934-ben készült falfestményi találhatók.
A templom tetőszerkezete nyeregtetős kialakítású, amely a felújítás előtti állapotban a szentély fölött nagy, deszkázott ereszkiüléssel volt kialakítva, amely idegen volt a történeti építészeti megoldásoktól ezért a korábbi állapotnak megfelelően átalakításra került.
A templom 1958-óta műemlék. Törzsszáma: 5862
Műemlék neve: Szent András Apostol Római Katolikus Templom
Az építtető Váci Egyházmegyének a Magyarország Kormánya által támogatott, Salgótarján város és környéke egyházi életének és egyházi intézményeinek fejlesztése című projektje keretében kerül sor a templom felújítására.
A felújítás előtti állapotban a tetősíkok jelentős alakváltozásokat mutattak, a cserepek a meredek tetőn nem voltak rögzítve, balesetveszélyesek voltak, illetve a bádogos szerkezeteknél sok beázás és külső leázás következett be. A faanyagvédelmi szakértő véleménye szerint a tartós beázások miatt elkerülhetetlen volt a károsodott tetőszerkezet cseréje és a templomhajó fölötti síkfödém megerősítése. A templomépület szerkezetei általános leromlott állapotban voltak, a felújításra az állagmegóvás miatt is nagy szükség volt.
Az épület alaprajza nagy mértékű szabálytalanságokat mutat, nincsenek merőleges és párhuzamos falak.
Az épület bruttó alapterülete: ~224 m2
A négyszög alaprajzú torony a főbejáratnál, a DÉLNYUGATI főhomlokzaton áll, magassága a barokk toronysisak aljáig: 16,95 méter
A torony csúcsa a 25,70 m-es szintmagasságig emelkedik, innen magasodik tovább tornyon a kereszt.
A felújítási munkák tervezése során az értékes műemlék templom hosszútávú állagmegóvására és történetileg hiteles helyreállítására törekedtek a tervezők.
A templomépület körüli külső vízelvezetés és csapadékvízelvezetés teljes átalakításra került. Szivárgórendszer, felszíni folyókák, a lábazatok melletti kavics szellőzősávok és új térburkolatok készültek a lábazatok vizesedésének csökkentése érdekében.
A falazatok a falazott boltívek és a falazott boltozatok a repedéseknél „falvarrásos” BRUTT SAVER technológiával lettek megerősítve.
A templomhajó fölötti fagerendás födém a tartós beázások miatt megerősítésre került, a templomhajó és a szentély fölötti tetőszerkezetet pedig teljes egészében újjáépült.
A művészettörténeti kutatás során egy 1868-ból származó rajz került elő a templomról, amelyet Rómer Flóris bencés szerzetes, régész, művészettörténész készített. Eszerint a rajzi ábrázolás szerint a templom akkori tetőszerkezete a templomhajó és a szentély fölött két külön nyeregtetős fedélidommal készült. Ez a tetőforma volt jellemző, ha a szentély keskenyebb a templomhajónál így ennek megfelelően került visszaépítésre a tetőszerkezet és nyerte vissza a templomépület tömege a történeti állapotát.
Az új tetőszerkezetre a CREATON RÓNA egyenes vágású profilhornyolt cserép került natúr vörös színben.
Az épület minden bádogos szerkezete a jó állapotú rézlemez toronysisak kivételével új alumínium lemezre lett kicserélve.
A templom előterében, a templomtérben és a szentélyben a hiányos műkő mozaiklap és greslap burkolatok és kísérőlábazatok visszabontásra kerültek. A lábazatok kiszellőztetése miatt belső kavics szellőzősávok készültek és új szürke színű, hálósan rakott terrazzo lapburkolatok.
Külső és belső vakolatjavításokra és új külső és belső falfestésre került sor, korszerű szellőző vakolatok és falfestékek felhasználásával.
A natúr homlokzati kőfelületek javítása hidrofóbizálással, a modern, kőhomlokzat felújító rendszer alkalmazásával készült.
A felújítás keretében megvalósult a belső tér falfestményeinek, az oltárnak és a szószéknek az igényes restaurálása, illetve az építészeti felújítással egyidőben az épületben teljes elektromos felújításra is sor került.
Tervezők:
- Bókáné Bakos Mária építész-statikus tervező, műemlékvédelmi szakmérnök
- László Csaba művészettörténész, régész, kutató
- Nyári Péter faanyagvédelmi szakértő
- Bodócs Péter villamos vezető tervező,
- Lantos László közlekedés és víziközmű tervező
- Nádasdi Gyula gyengeáramú rendszerek tervezője
- Dr Hetyey István munkavédelmi szakmérnök és
- Cseh Balázs tűzvédelmi szakértő