A SZOLNOKI SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM FELÚJÍTÁSA

Dátum: 17. május 2024

Történet

A Szolnoki Szentháromság templom a 18. század eleji szegényes vidéki körülmények ellenére építésekor magasan kiemelkedett a falusias városképből, berendezésével, oltáraival, a míves szószékkel együtt a barokk kor jelentős művészeti alkotása volt.

Szolnokon a török idők után, 1686-ban telepedtek le az első ferences szerzetesek. A Rákóczi szabadságharc után a város délnyugati sarkán, a Tiszához közel építették fel első nádfedésű épületeiket a mai kolostor helyén. A historia domus feljegyzései szerint a Szentháromság templom építéstörténete 1718-ban kezdődött, amikor Bezdeczky Ignác sótiszt a mai szentély helyén egy paticsfalú kápolnát emeltetett.

A ferencesek 1723-ban Joanes Babtista Carlone egri építőmestert bízták meg a Szolnoki Szentháromság templom és a Ferences kolostor építésével. A kolostor refektóriumát 1733. november 1-én szentelték fel, az építkezés első szakasza 1752-ben fejeződött be a plébánia főbejárata feletti zárókő szerint. A templom a kolostorral párhuzamosan 1736-1754 között épült, majd a szentély és a torony építésével folytatódott. Az északi homlokzati kapu zárókövén a ferences rend címere és az 1754-es évszám jelzi a templom felszentelésének időpontját.A főpárkány felett, a torony falán egy megkopott mészkő tábla felirata szerint az első sátortetős barokk torony építése 1754-től 1758-ig tartott. A ma is látható empire tornyot Homályossy Ferenc kamarai ácsmester építette 1835-ben.

Az elmúlt 100 évben a templom és a kolostor szerkezetei fokozatosan egyre rosszabb állapotba kerültek. A kolostorépületben az 1950-es években kollégiumot rendeztek be, a plébániatemplom továbbra is nyitva állt a hívek előtt. A barokk-kori zsindelyfedést többször cserélték, legutóbb műemléki palafedésre, a 60-as évek végén.

Fotó: ártér

TETŐSZERKEZET

A templomhajó és a szentély építési szakaszai a tetőszerkezeten is nyomon követhetők. Az ácsszerkezetet a barokk jellegű átmeneti történeti fedélszerkezet-típusok közé lehet sorolni.[1] A főhajó fedélszéke 12 m-es fesztávon barokk kötőgerendás, függesztőműves tetőváz, amire a felső szint székállással támaszkodik, a főállásokban vonóvassal megerősítve.

A szentély tetőszerkezete, mely közel 9 m-es fesztávot hidal át kétszintes, dűltszékes barokk tetőváz, függesztőoszlopra felkötött ferde, négyszögszelvényű gerendákkal. A tetősíkkal párhuzamos ferde dűltszékek ötszögletű talpszelemenre támaszkodnak. A tetőszerkezet felső szintje kettős dúcpáros függesztés, hosszmerevítésekkel.

[1] Fátrai György: Történeti tetőszerkezetek. TERC kiadó Budapest, 2008. 64-68.

FELÚJÍTÁS

A közel 840 m2 alapterületű tetőszerkezet első ránézésre jó állapotúnak tűnt, csak a faanyagvédelmi szakvélemény leplezte le a valóságot. Nagyjából 90 db elemet kellett kicserélni, és további 400 ponton kellett a gerendákat bárdolással, pótlással, javítással gyógyítgatni. Természetesen a faanyag utólagosan láng- és gombamentesítő kezelést is kapott. A teljes felületű deszkázaton mintegy 1300 m2 – ma már veszélyes hulladéknak számító –, piros műemléki palafedés volt, mely 10-20 évig még bizonyosan ellátta volna a feladatát. Az átfogó felújítást minimum 60-80 évre terveztük, ezért egy tartósabb, kevésbé sérülékeny fedést szerettünk volna. A tetőszerkezet nagyobb önsúlyú héjalást is elbírt, ezért a CREATON KLASSIK kerekvágású cserepet választottuk, natúrvörös színben, lovagfedéssel.

A kivitelezés technológiája eltért a szokásostól. A műemléképületeknél általában kerülik a műanyag termékek alkalmazását, itt azonban a pala bontása után a kijavított deszkázatra azonnal egy páraáteresztő fóliát terítettek, az esetleges beázások megelőzése miatt. Az 5/5-ös ellenlécekre a viszonylag nagy szarutávolság miatt 6/4-es lécezés készült. A fedési sík ezáltal kb. 15 cm-rel magasabbra került az eredetinél, de ez sem az oromfalaknál, sem a párkányoknál nem okozott problémát. A lécezés után kezdődött a richtolás munkája. A léceket visszaszedve, előre leszabott, 20 cm hosszú, 1-5 cm vastag stafnikat több száz ponton aláépítve, néhol 10-12cm-es eltéréseket áthidalva lehetett biztosítani a tetőfelület egyenességét. A nagy méretekre a homlokzatmagasságra, valamint a tetőhajlásszögekre tekintettel a cserepek mechanikai rögzítését a gyártó alkalmazástechnikai utasításai szerint végeztük, az eredeti kereszt alakú hófogókat visszaépítettük.

A bádogosmunkák vörösrézből és előpatinázott zinklemezből készültek. Az előbbit a tetőhöz tartozó kiegészítők, ereszek, vápák, szegélyek, lefolyók kialakítására használtuk. Fallefedéseknél, párkányokon, oszlopfőkön, tehát olyan helyeken, ahol a csapadékvíz nem gyűlik össze, hanem lecsöppenhet, ott inkább a zinklemezt alkalmaztuk, elkerülve ezáltal a homlokzat elszíneződését.

A templom teljes homlokzatfelújítása során légpórusos WTA vakolatokkal a felvizesedett lábazati szintet újravakolták, kijavították a párkányokat, újraszínezték a homlokzatokat, megújultak a belső terek és a padló kőburkolata. Restaurálták a padokat, a boltozati secco festéseket, a sekrestyét, felújították az orgonát és a belső tér világítását. 2020-ra Szolnok legfontosabb temploma, a város katedrálisa szinte teljesen újjászületett.

Szöveg és fotók: ÁRTÉR ÉPÍTÉSZ Kft.