Pásztó a Mátra és Cserhát katlanban fekvő a Mátra nyugati kapujaként ismert település. A város történeti magját a ciszterciek által alapított apátság az azt kiszolgáló épületek alkották. A központban működtek az oktatási, ipari és szakrális funkciók. Ezen funkciók egyike volt a város vízi malmai közül a monostor malom.
Tervezési feladatunk volt, hogy a sanyarú sorsú korábbi monostori malom maradványainak felhasználásával a város műemléki környezetében egy új közösségi teret hozzunk létre a városnak.
A város fejlődés során közelmúltban történtek kísérletek a polgári városközpont átpozicionálására, az a város szövetétől némiképp idegen maradt, és a közösség élete sem tudta igazán befogadni. A tervezett épületrekonstrukció és a hozzá kapcsolódó új épületek, és tér a használatát tekintve kulturális szempontból visszahelyezi a hangsúlyt az egykori központra.
Okleveles források 1549-ben említik először a malmot, többszöri tulajdonos változás után a 20. század elején került a Szalay család tulajdonába, 1930-ban leszerelték a vízmalmot és diesel üzemű darálóként működött tovább. 1947-ben az államosítás évében leégett, azóta romosan állt. Az évtizedekig minden gondozás nélkül álló volt malom egyre inkább erodálódó romjai álltak az elhanyagolt területen, sebként ékelődve a városszövetbe.
A malom állapota annyira leromlott, hogy teljes műemléki rehabilitációja szinte lehetetlenné vált. Mégsem tűnt, enyészett el egészében véve, kőfalai részben megmaradtak. A régészeti és műemléki kutatások után, valamint a fennmaradt 1888-as tervrészek alapján az épülettömeg és az épület eredeti térszerkezetének visszaépítése mellett döntöttünk.
A hófehérre meszelt új falak foglalják be a kő-tégla vegyesfalazatú, rusztikus szerkezeteket. A pontos épületkontúrok az ásatáskor kerültek elő, a rendelkezésre álló metszet részletek és arányok alapján rekonstruáltuk az épület tömegét, térstruktúráját.
A kutatások alapján az épületet egy látszó szerkezettel kialakított nyeregtetővel láttuk el, ragasztott fa tartókra állított két állószékes fedélszékkel.
A tetőfedése CREATON RÓNA egyenesvágású natúr színű cserépfedéssel készült a szükséges kiegészítők felhasználásával, valamint titáncink bádogosszerkezetekkel.
Sisák Gábor tervező ezzel a munkájával kiérdemelte az ÉV ÉPÍTÉSZE elismerést a Nógrád Megyei Építész Kamarától.
Építészet:
Sisák ART Építésziroda Kft
Sisák Gábor építész
Telek Andrea építész
Tartószerkezet:
Bókáné Bakos Mária
Rabb Péter
Rabb Dániel
Régészet:
László Csaba
Épületgépészet:
Klagyivik Csaba
Épületvillamosság:
Szpisák János
Tűzvédelem:
Hársfalvi László
