CREATON ÉPÍTÉSZ TERVPÁLYÁZAT 2022 – LOSONCZI JÚLIA és OROSZLÁNY MIKLÓS KATEGÓRIAGYŐZTES PÁLYAMŰVÉNEK BEMUTATÁSA

Szerző: CREATON

Dátum: 31. augusztus 2023

A CREATON „Tradíció és Innováció – Tető az építészetben” Építész tervpályázat 2022 műemlék épületek felújítás kategóriában I. díját LOSONCZI JÚLIA és OROSZLÁNY MIKLÓS kapta a „Tudományos Központ, Műemlék Rehabilitáció, Bp., I. Úri utca 72.” pályamunkáért.

A pályaművet Ripszám János Ybl-díjas építész méltatta:

A különleges helyszínen, a Budai várban az Úri utca – Kapisztrán tér sarkán álló épület több szempontból is kiemelkedő építészeti minőséget mutat. Mint szinte minden alkalommal, ez esetben is bebizonyosodott, hogy a tervezők pályázat útján történő kiválasztása a minőségi végeredmény egyik ígérete és garanciája lehet. A ház körül sétálva az első szó, ami kikívánkozik belőlem: a harmónia. Modernitás és értékmentés, jó arányban, jó érzékkel egymás mellett, egymást erősítve. Egyszerre tisztelet és szerető védelem a múltnak, ugyanakkor finom, de határozott felmutatása a mai kornak.

(Fotó: Danyi Balázs)

Ez az érzékeny kettősség jólesően izgalmas egyensúlyt eredményez.

Minek köszönhető ez a bizsergő, mégis megnyugtató hatás? Az első pillanattól a csomópontokig végigvitt következetes építész gondolkodásnak, mely a végeredményben a ház minden pontján megmutatkozik. Az alapos építéstörténeti kutatás, elmélyült elemzés, és az épület adottságainak és a kívánt rendeltetés igényeinek összevetéséből rendre jó döntések és helyes építészeti válaszok születtek.

(Fotó: Danyi Balázs)

Az épület külső megjelenésében ilyen mindjárt az épület új visszafogott homlokzat színezése a korábbi erős sárgával szemben. Ilyen az Úri utcai szárnyon felújított sarokerkély és ablakkeretek, mellettük a térre néző épületrész rokon ablakosztása, az egykori zsalugáterek mai korra átírt perforált fém ablaktáblái.

(Fotó: Bozsik Máté)

A homlokzatképzés fontos eleme a térről meghatározó módon látható nyugodt tetőfelületeken az új rézvörös engóbozott szegmensvágású CREATON AMBIENTE cserépfedés az egyenletesen kiosztott hófogókkal. Kitűnő választás, színben és textúrában egyaránt: az épület karakteréhez nagyon szépen illik, különösen a sarkok felőli látványban erősíti a finoman formált homlokzatokat. A tető részletei is mesterségbeli tudásról, megbízhatóságról tanúskodnak.

(Fotó: Bozsik Máté)

Az épületbe lépve a belső udvar lágy vonalú lefedése, az alatta megjelenő fehér, légiesen könnyed belső világ egyedi atmoszférája a finoman formált külső hatását csak fokozza. Ennek építészeti eszközei egyszerre ötletesek és természetesek: elemei a kissé megemelt, lebegő üvegtető, a karcsú, 13 m fesztávú, finom pálca-korlátos gyaloghíd, a lépcsők szép, spriccelt fehér felülete, az orsótérbe befüggesztett modern lámpák.

(Fotók: Danyi Balázs)

Igazi mestermunka. Gratulálok!

A tervezési feladattal kapcsolatos gondolatait Losonczi Júlia és Oroszlány Miklós is megosztotta velünk:

AZ ÉPÜLET LEÍRÁSA

Városszerkezeti elhelyezkedés

Az épület a budai vár 6695 helyrajzi számú telkén áll. Délnyugat felől a Tóth Árpád sétánnyal, északnyugatról a Kapisztrán térrel, északkeletről az Úri utcával határos. Az épület funkcionális és építészeti újragondolásakor szerettük volna az épületet körülvevő három különböző karakterű közterület adottságait kihasználni. A főhomlokzat az Úri utcára néz, a Tóth Árpád sétányt az Úri utcával egy kisebb teresedés köti össze, mely a Kapisztrán térhez tartozik. Az épületnek a barokk korban feltehetően volt egy második kapuja, mely erre a közre nyílt. A Tóth Árpád sétány felé, az emeleti szinteken zárterkéllyel és sarokerkéllyel kapcsolódik az épület.

A földszint plusz egy szintes épület Úri utca felőli és a Tóth Árpád sétány felé eső része tömegében elválik egymástól. A régebbi, Úri utca felé eső épületrész őrzi az eredeti nyílás-kialakításokat, ezekről a homlokzatokról maradt fent a legtöbb dokumentált forrás. Az Úri utca felől az egyszintes épület homlokzati arányaiban csatlakozik a szomszédos épülethez, a Tóth Árpád sétány felé a jellemzően földszint és kétszintes épületek által kialakított arányokhoz képest eltér.

(Fotó: Danyi Balázs)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS – ÉPÍTÉSTÖRTÉNET

"Az Úri utca 72. szám alatti ház helyén a középkorban a Mária Magdolna templomhoz tartozó plébánia épület állt. A mai épület helyén az 1696. évi Zaiger-féle összeírás szerint két ház állt. Az északi ház egy részét fedi le a mai beépítés. Az 1750-ben bekövetkezett tulajdonos változást követően történt építkezés a tárgyi telken. 1784-ben és 1792-ben további bővítés történt az épületen. Feltehetően ekkor épült ki a ház sétányra néző szárnya. Az Úri utcai homlokzat egyetlen hangsúlyos részlete a XIX. század elejére, a klasszicizmus időszakára datálható kőkeretes egyenes záródású Úri utcai kapu.

Az épület tervekkel is jól dokumentált átépítése 1939-41-ig történt. Ekkor Scossa Géza, – titokban a Magyar Nemzeti Bank nevében – mint tulajdonos a bástyasétányi épületrész átalakítását vette tervbe. Az épület alatt kiterjedt pincerendszer került kialakításra, titokban – részben a meglévő pince és barlangrendszert fölhasználva, átalakítva, kibélelve – a járatokban a Magyar nemzeti Bank számára alakítottak ki területeket a II. Világháborúra készülve. Két trezor helyiség mellett a járatokban óvóhely is készült, saját, a felszíni eseményektől függetlenül működni képes gépészettel. A II. Világháború alatt az épület jelentős károkat szenvedett. Tetőzetét lebombázták, a homlokzatok jelentős mértékben megsérültek, a belső válaszfalak nagy része leomlott. Az 1950-es években a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherelosztó központja került az épület alatti járatokba, mind a léte, mind a működése nemzetbiztonsági szinten titkosított volt. A Magyar Villamos Művek Tröszt 1969-ben felújította az épületet, benne 13 szolgálati lakást alakítva ki. A 2000-es évek elején az épületnek új tulajdonosa lett, az épület azóta üresen áll. A közel 10 éve hasznosítás nélküli épületet a Pallas Athéné Alapítvány 2014 év végén vásárolta meg."

(Részletek Bor Ferenc művészettörténeti tanulmányából)

A főhomlokzat 1940 körül. Kozelka Tivadar

TERVEZÉSI KONCEPCIÓ

Az épület építéstörténeti szempontból és tömegében is két jól elkülönülő részből áll: a barokk és klasszicista elemeket őrző Úri utcai épületszárnyból és az ehhez csatlakozó, később épült Tóth Árpád sétány felőli épületszárnyból. Ezt a kettősséget megtartva a két épületrész homlokzatait különböző módon kezeljük.

Az Úri utcai tömbről rendelkezésre álltak a késő barokk tagozatokat megörökítő fotók, felmérések. Itt az volt a cél, hogy a nyílások kialakításával, a kő keretezés visszaállításával, a homlokzatdíszek rekonstruálásával az 1780-90-es állapothoz nyúljunk vissza.

(Fotó: Danyi Balázs)

A késő barokk térszerkezet nyomait ma már csak a földszinti boltozatos terek őrzik. Az új funkciók elosztását úgy terveztük, hogy a boltozatok megőrizhetőek maradjanak és
nagyobb jelentőséget kapjanak.

A Tóth Árpád sétány felőli épületrész ezzel szemben sokkal drasztikusabban át lett formálva, a háborúban szinte teljesen lebombázták. Az eredeti nyílásosztás teljesen eltűnt. Ugyanakkor a 38-40-es átalakítás legkarakteresebb elemei, a sarokerkély és zárterkély napjainkig megmaradtak. A belső terekben megmaradtak a csehsüveg boltozatok, váltakozva a vasbeton sík mennyezetekkel. Itt jelennek meg a belső funkcióváltásra és átalakításra utaló, visszafogott kortárs építészeti elemek, megőrizve a különböző korok lenyomatait. Ilyen elem a Kapisztrán tér felé megnyitott kapu, ami az archív terveken található udvar megnyitást állítja vissza, megnyitva az épületet a Kapisztrán tér felé. A homlokzatokon megjelenő új építészeti elemek a sétány felőli nyílásokon megjelenő fém perforált zsaluk és a tetőtéri bevilágító nyílások. A homlokzat építészeti karakterét a helyreállított vakolt tagozatok, az új fém zsaluk és a felújított kő keretezések és kő lábazat együttese határozza meg.

Az épületen belüli horizontális kapcsolatot a két épületszárny között a belső udvar lefedése teszi lehetővé. A fém membrán szerkezetű üvegtető, filigrán “V” tartószerkezettel fedi az udvart, melynek karakterét az üvegtető mellett az udvarba helyezett, épületszárnyakat összekötő híd határozza meg. Az épület vertikális közlekedő rendszere sokszor változott az átalakítások során, az új lépcsőházak a késő barokk működést hozzák vissza, mai megfogalmazásban. A belső terekben a fehér vakolt felületeket terazzo burkolatok egészítik ki, jelölve a jelentősebb beavatkozásokat, építészeti hangsúlyokat.

(Fotó: Danyi Balázs)

A magas, műemléki szellemiségnek megfelelő fedés miatt magas minőségű, megfelelően vízzáró és hosszú távon tartós, hősokk teszttel minősített anyagot kerestünk, így esett a választás a CREATON AMBIENTE termékére. A héjalás kettős fedésű égetett kerámiacserép, rendszersaját szellőző-, szegély, és kúpcserepekkel. A tető különlegessége a méretezett, pontszerűen elhelyezett hófogó elemek kiosztása, mely egyedi karaktert ad a tetőnek. További érdekesség az üvegtető elrejtése miatt kialakult geometria adta csomóponti megoldások, a külső gerincvonal egy félnyereg tető, másik oldalról vápacsatorna két, különböző irányban induló élgerincet köt össze. Az egyedi csomópontokban vízzáró alátéthéjazat helyett vízhatlan műanyag lemez vízszigetelés készült. A tető szegélyezése, kiegészítő kishajlású fedése, ereszcsatorna és vápacsatorna burkolata minden esetben titáncink lemezből készült.