CREATON ÉPÍTÉSZ TERVPÁLYÁZAT 2022 SZÉL NORBERT és VARGA GÁBOR PÁLYAMŰVÉNEK BEMUTATÁSA

A CREATON „Tradíció és Innováció – Tető az építészetben” Építész tervpályázat 2022 műemlék épületek felújítás kategóriában megosztott III. díját Szél Norbert és Varga Gábor kapta a „Méra Református Templom felújítása” pályamunkáért.

A pályaművet Dr. Fülöp Zsuzsanna, Ph.D címzetes egyetemi tanár méltatta: 

Méra egy Szerencstől mintegy 30 km-re található kb. 1600 lakosú kis település. Érdekes lenne utánajárni, hogy egy-egy látszólag semmi különlegest nem mutató környezet mégis miként tudja évszázadokig megőrizni a település eszmei magját, templomát, sokszor nagyon viszontagságos körülmények között.

Műemléki épületeink őrizik a múlt emlékeit, a múlt ismerete felújításuk szerves része. A pályázati terv műleírása részletesen ismerteti a templom történetét, ebből idézek:

„Méra és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely lehetett, amit a határában található ősi földvár is bizonyít. Nevét az Anjou Okmánytár 1256-ból származó oklevele említette először, Mera néven. 1332-ben már állt Felsőmérán egy XII. századi eredetű, román stílusban épült templom. Egy 1595-ös jelentés szerint már akkor a reformátussá lett lakosság használta ezt a templomot. A törökvilág ugyan megritkította a lakosságot, de 1696-ban is a reformátusoké volt a templom. 1823-25-ig építették a nyugati homlokzat előtti 28 m magas órapárkányos tornyot, amely nyitott előtérrel rendelkezik, innen lehet bejutni a templomba az egyszerű barokk kőkeretes ajtón.”

Talán ezt az évszázadokon átívelő kitartást és következetességet őrizte meg és folytatta a templomot életben tartó közösség és a felújítás tervezői is, hiszen mintegy 10 év kellett az erősen leromlott állapotú épület felújításához szükséges feltételek megteremtéséhez. Minden tiszteletet megérdemel ez az erőfeszítés és minden elismerést a megvalósult felújítás.

A fehérre festett falak, az egyszerű épületforma alapján azt gondolhatnánk, a felújítás nem volt bonyolult feladat. Ez azonban nagy tévedés, hiszen látva a templom felújítás előtti képeit, nyilvánvalóvá válik, hogy a tervezőknek nagyon sok műszaki problémával (falak vizesedésének megszűntetése, ácsszerkezeti elemek, az elavult tető héjazat cseréje stb.) kellett megküzdeniük, számos esztétikai döntést kellett meghozniuk.

Az elvárt magas színvonal érdekében részletes felméréseket végeztek, építészettörténeti feltárásokat készítettek. Az anyagválasztásnál a templom tömegképzésének érvényesítését helyezték előtérbe. Ezt szolgálja a homogén fehér homlokzati felület, a tető - környezethez harmonikusan illeszkedő - natúrvörös CREATON RÓNA Egyenesvágású Natúrvörös cserép héjazata. A tervezői, kivitelezői szaktudást és figyelmességet dicsérik a színben, formában illeszkedő kiegészítő szerkezeti elemek, a cserépfedéssel és a torony míves fémlemez fedésével összehangolt tető szegélyezések, vízelvezetés, oromdíszítés.

A gondos tervezői és kivitelezői munka eredményeképpen magas színvonalon valósult meg a templom történetiségét, formai, anyaghasználati harmóniájának megőrzését hangsúlyozó, ugyanakkor a korszerű követelményeket is kielégítő tervezői elképzelés.

Gratulálok a díjhoz és további sikereket kívánok!

A tervezési feladattal kapcsolatos gondolatait Szél Norbert is megosztotta velünk:

Sokan gondolhatják, hogy egy falusi műemlék templomot felújítását megtervezni egyszerű dolog. Egyszerűnek tűnhet, de nem egyszerű, sokkal inkább egy nagy kihívás, egy kaland, ahol sok szakembernek kell együtt dolgozni összehangoltan, mert mindenki munkája együttesen adja össze a nagy Egészet.

A résztvevők által sejtett, talált és tudott mozaikokat kell gondosan, egymásra figyelve összefésülni, hogy összeálljon egy olyan kép, amit minden résztvevő elégedetten néz a végén. Egy műemlék esetén a hagyományos mérnökök mellet megjelennek a műemlékes szakemberek. Itt szerencsés helyzetben voltunk, egy szenzitív, egymás munkájára figyelő csapat alakult ki. A jó hangulatban zajló munka előrevetítette, hogy a végeredmény is megfelelő lesz.

Az persze külön nehezítő tényező, ha egy szegény kis keletmagyarországi faluról van szó, ahol az egyházközség nem dúskál az anyagi javakban. Egyetlen mankó, amiben bízhat a vágyott pályázati pénz, amit bonyolult pályázati rendszeren keresztül lehet elérni. A megnyert támogatás kapcsán arra figyelni kellett, hogy minden egyes forint jó helyre kerüljön, de hisszük, hogy ezt sikerült elérnünk.

A tervezés az részletes építész felméréssel, illetve a műemléki szakemberek kutatásaival kezdődött. Alaposan körül kellett járni a feladatot, majd a részleteket kiértékelve, egymással összehangolva lehetett kialakítani azt a képet, ahová el szeretnénk jutni. Amikor a cél már világossá vált, akkor kellett mindezt ismét műszaki nyelvre lefordítani, hogy mind a hatóság, mind a kivitelező számára érthető legyen, mit is szeretnénk csinálni.

A tervezési munka egyik legérdekesebb része a tető felújítása volt. A faanyagvédő kolléga egyesével vizsgálta meg az ácsszerkezet elemeit. Mi építészek ebből olyan háromdimenziós modellt készítettük, ahol az ácsszerkezet elemeit állapotuknak megfelelően megmodellezzük ahhoz, hogy a statikus kolléga pontos megerősítési tervet adhasson a fedélszék megerősítésére. Erre egyfelől szükség volt annak kora miatt, másfelől azért, mert a kopott, korábban festett kivitelű acél fedést cserépfedésre kívántuk cserélni. Az új fedésnek hagyományos megjelenésűnek, könnyűnek és költséghatékonynak kellett lenni: hornyolt, egyenes vágású cserép, natúr színben.

Közös munkánk még nem ért végett, mert a templom belső tere további feladatokat és rejtett kincseket – például elfalazott közkori falfestéseket – tartogat még számunkra. Most várjuk azt az anyagi lehetőséget, mely felhasználásával a megkezdett munka ott is folytatható lesz.