A Tradíció és Innováció építészhallgatói pályázat 2021 I. díját Suhajda Richárd (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) kapta a „Lovas gyermektábor, Mezőhegyes” pályaműért!
Konzulense: Klobusovszki Péter volt.
A hallgatói pályaművet Máté Zsuzsanna okleveles építészmérnök az előző évi felújított épületek kategória pályázat nyertese méltatta.
„A bentlakásos lovas gyermektábor építészeti megjelenésének és tömegformáinak kialakítását a majorág országosan (zabsiló), illetve helyi védett épületeinek (istállóépület) szomszédsága határozta meg.
A tábor épületeinek elhelyezését a valamikori cselédlakások telekméretének absztrahálása alakította, folytatva a valamikori cselédlakások épületeinek ritmusát. A telekosztás feles eltolásával válhatott az új beépítés központi elemévé a valamikori zabsiló. Az épületekben elhelyezett funkciók a mindig is ménesbirtokként működő együttesbe illeszkedik, illetve azt egészíti ki.
Szép gondolat a térségre oly jellemző fasor alkalmazása, egyrészt mint térfal és egyben a terület lehatárolása, másrészt a fasor foglalja magába a könnyűszerkezetes kültéri foglalkoztatót.
Az intim belső udvar felé tornáccal forduló épületek a védett istálló épülettel folytatnak párbeszédet. A terv egyik erénye a fedett nyitott közlekedők alkalmazása az egyes épületek előtt, amelyek kellemes átmeneti teret képeznek. A vakolt felületek és az egyenes vágású szalagcserép fedés megidézése harmonikus megjelenést biztosít az együttesnek. A kültéri foglalkoztató és az étterem faszerkezetei habár modern egyszerű kialakításúak, otthonos hangulatot sugároznak.
Különösen jó megközelítés a valamikori zabsiló funkcióval való megtöltése (mászóterem-mászóka közösségi tér), ami így minden elemében megtartja és bemutatja annak belső szerkezetét.” -hangzott el a nyertes pályázat méltatása során.
A tervezési feladattal kapcsolatos gondolatait Suhajda Richárd osztotta meg velünk.
„Diplomamunkámat a Mezőhegyes melletti, egykori 39-es major területén található zabsilótorony mellé terveztem. Ez a különleges formájú, műemléki védettség alatt álló épület (melyből a környéken 7 db található) az első látásra megragadott, akkor azonban még nem is merült fel bennem, hogy később tervezési helyszínként is foglalkozzak majd vele. Végül a diplomatémám keresésekor nyílt alkalmam egy, a környéket leginkább meghatározó intézményhez, a Ménesbirtokhoz kapcsolódó funkcióra programot alkotni, és a tervet elkészíteni.
A majorban néhány épület van csak: a legnagyobb az istálló, mely boltíves homlokzatával és egyedi tájolásával uralja az egész majorságot. Ezt három, puritán megjelenésű cselédház szolgálta ki korábban, amelyeket egy falusi iskola épülete egészített ki. Ezek mellett a már említett, a széliránynak megfelelően elhelyezett zabsilótorony található az épületegyüttes egyik sarkában. Ezen épületek beépítési és tömegalakítási a jellemzőiből kiindulva alakítottam ki a tervezett beépítést és az épületek egyszerű tömegét, anyaghasználatát.
A tervezett lovas gyermektábor 4 épületből áll. A közösségi épület és a szállásépület a cselédházak tömegét idézi meg, egyszerű térszervezéssel, árkádos tornácokkal, és egy sávablakkal ellátott nyeregtetővel ellátva. A zabsilótorony a tábor sportos jellegű funkciójához igazodva játszó-, illetve mászótoronyként funkcionál tovább, mellette pedig egy fa szerkezetű kültéri foglalkoztató pavilon készült. Az épületszerkezeti kialakítás a cselédházak és a teljes ménesgazdaság puritán, ugyanakkor funkcionális építészetére kíván reflektálni. Amit az 1800-as években egy egyszerű nagyméretű téglából készítettek el ma is megfelelően, nagyobb károsodások nélkül látja el feladatát. A cél egy olyan egyszerű szerkezetű épület építése, mely igyekszik homogén anyagokból építkezni a funkció tökéletes ellátása mellett, illetve képes saját felületével kész, esztétikus felületeket létrehozni különösebb burkolatok beépítése nélkül.
Ez magában foglalja a falak homogén, hőszigeteletlen, korszerű falazóelemekből, ugyanakkor hagyományos vakolattal és felületképzéssel való elkészítését és a látszó fa fedélszerkezetet, mindezt a legkorszerűbb technológiákkal kiegészítve, mint a tetősíkba integrálható napelemek, hőszivattyús fűtési rendszer, korszerű nyílászárók és árnyékolók.
A tető és a homlokzat nem követi a szomszédos házak hagyományos ereszkialakítását, hanem pozitív sarok mentén lefordulva történik meg a csatlakozás. E gesztus modernebb részletképzést és tömeget eredményez, mely illeszkedik a kialakított koncepcióba. Ennek következtében fekvő eresz kerül kialakításra. A tetőtér bevilágítására szintén a magtárakban és egyéb környező építményekben megszokott tetősík bevilágítás készül, azonban a szerkezete nem tetősík ablakkal, hanem alumínium bordavázas rendszerben, „függönyfal szerkezetként” készül. Fontos, hogy az alsó elhelyezést a kilátás biztosítása indokolta. A tető fedéséhez az itt már az 1800-as években használt szalagcserepet leginkább megidéző egyenes vágású CREATON SIMPLA cserepet használtam, ugyanakkor a hagyományostól eltérő, modernebb megjelenést biztosító NUANCE matt fekete engóbozott színben.
Az épületegyüttes véleményem szerint illeszkedik a major és Mezőhegyes építészeti karakteréhez. Megjelenével, tömegével nem kitűnni, illeszkedni akar. A beépítés feszességével, a korszerű épületszerkezeti részletekkel, és a finom anyaghasználattal, felületekkel igyekszik helytállni a mai kor elvárásainak.
E szerkezetekben és részletekben rejlik az általam tervezett épület lényege.”
Suhajda Richárd
Köszönjük Richárd és gratulálunk az I. helyezéshez!