A „Tradíció és Innováció – Tető az építészetben” építészhallgatói pályázat második alkalommal kiosztott Marosi Miklós Ösztöndíjat Nagy Péter (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) kapta a „Dózsa Udvar, Közösségi Iroda, Gödöllő” pályaműért!
Konzulense: Dankó Zsófia DLA volt.
A hallgatói pályaművet Marosi Eszter - Marosi Miklós lánya- a Marosi Miklós Ösztöndíj bíráló bizottságának vezetője méltatta.
„Szeretettel köszöntök mindenkit!
A CREATON kezdeményezésére egy évvel ezelőtt indult útjára az Édesapám emlékére alapított építészhallgatói ösztöndíj, amely a hazai építészképzésben részt vevő fiatalok számára nyújtja a megmérettetés és megmutatkozás lehetőségét.
Édesapám ismerte az érem mindkét oldalát: tervezőirodát vezetve, munkatársaival maga is részt vett sok-sok tervpályázaton, miközben számos építészeti zsűriben, tervtanácsban, műegyetemi diplomabizottságban vállalta a felelősségteljes szakmaiságot képviselő döntnök szerepét.
Idén is hálával tartozunk a CREATON bizalmáért, hogy ránk, építész családtagokra bízta a tizenöt hallgatói pályázat áttekintésének feladatát és az ösztöndíj nyertesének kiválasztását. Ez alkalommal is igyekeztünk nem csupán a saját fejünkkel gondolkozni, hanem Édesapám lelkiismeretes, mindenre kiterjedő figyelmével keresni azt a tervet, amely leginkább tükrözi építészeti hitvallását, finomsággal ötvözött racionalitását. A beérkezett hallgatói pályázatok közül idén sem volt egyszerű választanunk. Inspiráló ötletek, a helyszín és a feladat egyedi kérdéseire érzékenyen reagáló, társadalmi, szociális kérdéseket felvető és arra az építészet eszközeivel megoldást kínáló vagy épp csak a kortárs építészet eszközeit jó érzékkel alkalmazó épületek tervei között válogathattunk.
A Marosi Miklós Emlékdíj 2023. évi nyertese Nagy Péter Gödöllőre tervezett Közösségi Iroda pályaművével.
A tervező a modern kor időutazója, olvastam valahol. Terve a jövő egyik lehetséges víziója, a jelen egyik kivetülése, a múlt folytatása. Nagy Péter tervének téma- és helyszínválasztása összetett helyzetfelismerést és adekvát, idő- és életszerű építészeti javaslatot kínál.
A tervezési helyszín Gödöllő városközpontjának – az utcafrontján mementóként álló földszintes üzletsor ellenére – üresnek, befejezetlennek ható telke. A város frekventált, a buszmegállónak köszönhetően nagy gyalogosforgalmat befogadó pontja teljes joggal kíván megfelelő építészeti keretet.
A közösségi iroda funkciójának életre hívója pedig maga a társadalmi igény, hiszen napjainkban egyre többen választják a csupán laptopot, telefont és internet-hozzáférést igénylő, szabadabb munkahelyi létformát. Ehhez nyújt biztos hátországot egy olyan irodakörnyezet, amelyben néhány órára vagy akár egy egész évre lehet egyetlen asztalt vagy egy teljes irodarészt bérelni.
Alaprajzilag mindez alakítható, osztható irodahelyiségek kialakítását jelenti, amelyekhez alapkövetelmény a munkavégzéshez szükséges felszereltség: a funkcionális asztalok és székek, nyomtató, fénymásoló, kávégép, mosdó és teakonyha, esetleg közösségi tér, tárgyaló biztosítása.
A racionális, elemző térszervezői magatartás és a kisváros szövetének komplex értelmezése jól mutatja a tervező közösségi helyteremtő szándékát, megfelelő módon reflektál az épített környezet adottságaira. Figyelembe veszi a szabályozási terv által előirányzott tömbfeltáró gyalogos sétány kialakításának szükségességét, a gyalogos közforgalom előtt megnyitott, áramló passzázs útvonala kapcsolódási, együttműködési pontokat teremt a szomszédos, Kálmán Ernő és Major György által tervezett Városi Könyvtár és Információs Központ olvasóteraszával és a főtér felől szomszédos, szecessziós Erzsébet Hotel műemléki védettség alatt álló épületének belső udvarával. A gyalogos sétány megállásra, pihenésre invitáló közösségi térré bővül, a földszinten helyet kapó üzlet- és vendéglátóhelyiségek kilépnek a fákkal árnyékolt, ülőfelületeket nyújtó udvarra, lélegzethez juttatva a város pulzáló forgalmú pontját.
Gödöllő komoly téglaarchitektúra-hagyománnyal bír: ezt példázza a Járásbíróság és a Királyi Váró épülete, a Medgyaszay-féle iker-műteremházak, Jánossy György Víztornya vagy Nagy Tamás Szentháromság-temploma. A város építészeti örökségének és a jelen igényeinek gyakorlatias elemzéséből fakad a tégla homlokzati megjelenése a tervezett épületen. Az áttört téglatextúrák sávjai szabálytalan ritmusukban is kiegyensúlyozott rendet teremtenek a homlokzatokon, finoman reflektálva a szomszédos Könyvtár nyílás-osztásainak arányaira is. A téglafelületek a fény-árnyék hatások játékával taktilis élményt ébresztenek, a részletképzés finomsága kézműves igényességet sugall, a homlokzatformálás színében, tónusában illeszkedik a szomszédos épületek vakolatarchitektúrájához.
A tervezett épület a városszövetbe illesztésével, megfelelően formált és tagolt tömegével, mind a mélygarázs, mind az utcaszinti és emeleti szint funkcionális alaprajzi szervezettségével, a kortárs építészet kelléktárát használó, mégis elegánsan eszköztelen homlokzati megjelenésével józan, időtálló választ ad egy aktuális építészeti kérdésre.
„Keress olyan mestert, akinek szelleme világos, tudása nagy és szíve jó!” – tanácsolta egy filozófus. Édesapám ilyen mester volt. Szerencsés az az ember, aki élete, tanulmányai során legalább egyszer találkozik olyasvalakivel, aki megmozdít benne valamit, tudásával, lelkével megérinti őt és életre szóló hivatástudattal vértezi fel.
Szívből gratulálunk a Díj nyertesének, Nagy Péternek, és kívánjuk, hogy szakmai kibontakozása során Édesapám építészete is utat mutathasson, példát adhasson számára!
A tervezési feladattal kapcsolatos gondolatait Nagy Péter is megosztotta velünk:
Helyszín
A tervezési terület Gödöllő központi részén a könyvtár és a volt járási hivatal épülete által közrefogott telek. Dózsa György útról megközelíthető. Az elmúlt évek fejlesztései a terület környékét fejlesztették (Tűztorony, Líceum, Erzsébet hotel, Városi könyvtár).
- Dózsa György út 4
- HRSZ: 402 (Belterület)
- Telek terület: 908 m2
- Övezet: Vi-06
Dózsa György út 4-es szám alatti ingatlan Gödöllő látképét meghatározó épületek közötti foghíjtelek. Az elmúlt 70 évben nem volt változás a telken, ami azt eredményezte, hogy a feltételezhetően 50-es évek óta álló földszintes épület mellett a város látható módon fejlődött így, az utcaképbe nem odaillő a beépítése.
A telken jelenleg egy földszintes üzletház és parkoló magán parkoló üzemel, aminek jelenléte nem indokolt mivel a városban a parkolók száma kielégítő.
Városképi terven már megjelent az a szándék, hogy rendezésre kerüljön ez a foghíj. Gödöllőhöz méltó főút képe alakuljon ki.
A telek előtt található az egyik legforgalmasabb buszmegálló a városban, ami most egy szűk utcarészen kap helyet. Erre a problémára is megoldást jelentene a passzázs felé nyitás így kialakul egy Gödöllőre jellemző nyitottabb térbővület, ahol kényelmesebben várakozhatnak az utazók.
Az udvarban helyet kapnak kaspós növények és utcabútorok.
Koncepció
A jelenleg magán kézben lévő terület a szabályozási terven meglévő passzázst két részre osztja. A terület előtti szűk járdarész buszmegállóként funkcionál. A terv lényege a passzázs összekötése, befejezése egy közösségi térrel, ami a meglévő üzlethelyiségeket és egy közösségi irodát is magába foglal. A passzázs így teljesen átjárható lenne és egy új udvart kap a város legforgalmasabb területe.
Szomszéd épületek
Erzsébet-hotel
Tervező: Jánosházy László
A telek főtér felőli szomszédja az 1910-es években épült szecessziós stílusú Erzsébet hotel és étterem. Kisebb üzleteknek, irodáknak is ad helyet a közkedvelt esküvőhelyszín.
A 2008-ben teljeskörűen felújított épület homlokzatának anyaga vakolt díszes, reprezentatív szabályosan osztott ablakok, íves ablakkeretek rombusz alakú szürke kiselemes fedés és erősen kváderezett hatású lábazat jellemzi, legalsó eleme vöröses kő lábazati elem.
Szürke fa nyílászárók formavilágában is ez a szecesszióra jellemző díszítettség fellelhető.
A város egyik meghatározó építészeti öröksége, ami műemlékvédelmi védettség alatt áll. Mivel szomszédos épület ezért a megfelelő építészeti magatartás meghatározása, a múlt tiszteletben tartása az újépítésű épület tervezése során.
Gödöllői Városi Könyvtár és információs központ
Tervezők: Kálmán Ernő és Major György (REÁLTERV)
A régi könyvtár helyén épült, ami egy belvárosi lakóépület többszöri bővítése volt, ahol 1953-ban alapították a könyvtárat. A 90-es években meglévő könyvtárépület állaga leromlott és a fiatal város igényeit nem elégítette ki ezért indult az új épület iránti vágy. Az önkormányzat programtervezetében egyre fontosabb célkitűzés volt az új könyvtár megépítése.
Az épület utcai homlokzata aszimmetrikus. Földszinten teljes belmagasságú fa ablakok sorakoznak egy kiemelt oszlopos bejárata és egy a nyílászárók ritmusába illeszkedő gazdasági bejárat kap helyet. Jobbsarkán a földszinten lévő terasszal és az emeleten a vékony műkő sávokkal befordul a homlokzat.
Megjelenik a homlokzaton a kerámia díszítő elemek különböző színekben a födémlemezen és a műkő sávok között.
Színvilágában az épület téglavörös (hódfarkú tetőcserép), lilás vakolat. Lábazati sávban megjelenik fehér kő lábazat.
Anyagválasztás
(Gödöllő településképi arculati kézikönyv alapján)
„Építőanyagok és formák:
A kisméretű tömör tégla hagyományosan gödöllői homlokzati épületburkolati anyag. Használata mind történeti (pl. Járási bíróság, Víztorony) mind kortárs épületeken (Szentháromság templom) megfigyelhető. Nemcsak középületeken, hanem lakóházakon is jelen van, máig közkedvelt burkolóanyag.
A másik jellemző hagyományos homlokzati felületképző anyag a vakolat. A vakolatból képzett architektonikus elemek, tagozatok, ablakkeretek számos példáját találjuk meg a városban. Különleges megjelenése településen a törpeoszlopos homlokzatok.”
Mindkét szomszédos épület hordoz magán kézműves jegyeket. A könyvtárnál ez a födémen látható kerámia díszítőelemek, a bejárati kiemelt oszlopok és az emeleten lévő fix árnyékoló vízszintes osztók. A hotelnél a szecessziós íves ablakkeretek, kváderezett hatású durva lábazat és gazdag ablakosztásnál figyelhető meg.
Az anyagválasztásnál Gödöllő modern és régebbi építészetének anyagát a téglát választottam homlokzatburkolatnak. Amellett, hogy olyan impozáns régebbi épületeknél megfigyelhető, mint a járási bíróság vagy a Jánossy György által tervezett egyetemi víztorony a közkedvelt anyagokat a kortárs épületeknél is felhasználják, mint a Szentháromság templom (Nagy Tamás).
CREATON DOMINO NUANCE szürke engóbozott kerámia cserépfedés a tervezett tetőfedés, ami a Hotel fedésére reflektál tetőhajlás szögében és színében egyaránt. A két épületrészt összekötő híd függönyfallal üvegezve eltérő homlokzatburkolatot kap. Mandulabarna fa nyílászárók beépítésével az utcaképhez alkalmazkodás a cél.
A tervezett épület színvilága a két ikonikus szomszéd ház ötvözete. A koncepció célja városképi fejlesztés, egy nagyobb méretű közösségi iroda létesítésével a funkció városközpontba hozatalával és a passzázs városrendezési terv véghezvitelével egy új közösségi tér létrehozása. Az építészeti gondolat egy homogén homlokzat, ami a két domináns épület közé besimul, a tervezés során fontos szempont volt az utcaképbe illeszkedés. A tégla és a kerámia anyagának megjelenésével a gödöllői kézműves múlt és jelen megidézése a cél, illetve a két díszített homlokzat mellé egy harmadik visszafogott hálós rendszerű osztás.
Funkciók:
Passzázs:
Belső udvar létesítésével egy védett pihenőzónát alakít ki a terület, ahol kényelmesen lehet várni a buszt, pékségbe menni vagy egyszerűen csak pihenni. A passzázs összeköti a főteret a könyvtár, a hotel és a tűztoronyház udvaraival. Így egy új városi sétálóutca jön létre a forgalmas Dózsa György főút mellett.
Mélygarázs:
A városi könyvtár és tűztoronyház alatti mélygarázs bővítéseként tervezett mélygarázs a vendégek parkolási igényét elégíti ki továbbá gépészeti helyiségek és az üzlethelyiségek által használható tárolók létesítése jön létre.
Utcaszint:
A városrendezési terven feltüntetett passzázs összekapcsolásával átjárhatóvá válik a 4 egység, a Hotel, a könyvtár, a tűztorony és a tervezett tömb udvara.
A közlekedési csomópontban elhelyezkedő telken új találkozási hely jön létre, ahol a telken már meglévő üzletek új köntösben szolgálnák ki az arra járó vendégeket.
2 kisebb üzlethelyiség (órásműhely, suszter) és 2 vendéglátóhelyiség (pékség, street food bár) kap helyet az utcaszinten.
Emeletek:
A 21.század és a Covid járvány sajátossága a „home-office”, az otthoni munkavégzés már működő fogalom, szinte mindegyik szellemi munkát végző munkavállaló heti rendjében jelen van.
Gödöllőn -mivel Budapest agglomerációjában helyezkedik el- rengetegen ingáznak Budapestre dolgozni, de nem mindenki teheti meg, hogy az otthoni munkavégzést is professzionális munkakörnyezetben tudja végezni.
Budapesten és nagyobb városokban erre a problémára alapozó már működő különböző vendégkörű (Kaptár, The Spot, Szikra, Kubik, Loffice) közösségi irodák sikerére gondolva már jelen van egy kisebb közösségi iroda a haraszt városrészben Gödöllőn (GDL office).
A közösségi iroda ideális azoknak, akik szeretnének egy professzionálisabb munkakörnyezetet, flexibilisen bérelhető asztalt vagy akár társaságot és inspirációt más munkavállalóktól.
Tehát az egyre fejlődő és növekvő városban van létjogosultsága egy ilyen irodának.
A városban sok a vállalkozó, a szabadúszó és akik otthonról dolgoznak. Elsősorban ők lennének a vendégkör, de a mai változó világban az is elképzelhető, hogy hagyományos irodaként funkcionáljon az épület 2 szintes irodateréből 1 vagy akár 2.”
Nagy Péter, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési tanszék
Köszönjük Péter és gratulálunk a Marosi Miklós ösztöndíjhoz!