A „Tradíció és Innováció – Tető az építészetben” építészpályázat 2022 műemlék épületek felújítása megosztott III. díját Fülöp Tibor és Zsuppányi Gyula kapta a „Zalaegerszegi Református Templom felújítása” pályaműért!
A pályaművet Jánosi János Ybl- és Pro Architectura díjas építész méltatta.
„A templom Isten háza. Tehát legyen tiszta, minden a maga természetes színében. A templom Isten trón terme. Legyen jó természetes világítás. (Ez megszabja az ablakok méretét, elhelyezkedését.) Akusztikája természetes: a csendesen elmondott ige is legyen mindenütt jól hallható. A református istentisztelet sok elemből áll: Istentisztelet, bibliaóra, szeretetvendégség, ifjúsági alkalmak, közművelődés. Mindennek legyen helye.” Szeghalmy Bálint, a két világháború közötti időszak talán legismertebb templomépítőjének szavai ezek.
Hogy mindezt megvalósíthassa, egy kicsi, szegény közösség nagy hitére, kitartására, nemes álmaihoz való konok ragaszkodásra s minden gátat elsöprő állhatatosságára volt szükség.
Most lássuk kicsit azt a fantasztikus erőt, amely a templom építését lehetővé tette (részletek dr. Gyimesi Endre írásából): Dr. Korbai Károly főgondnok, aki a város polgármestere is volt, kezdeményezte, hogy a reformátusok is építsenek templomot Zalaegerszegen. A gyűjtés az 1910-es évek elején el is kezdődött, de az összegyűjtött 17.000 pengős templomalapjuk semmivé vált a háborús infláció következtében.
1930-ban a súlyos hiteltartozások ellenére dr. Széll György javaslatára elhatározták: a templomépítésre országos gyűjtést kezdeményeznek. Az 1931. október 30-i közgyűlésen téglajegy kibocsátásáról döntöttek. Templomépítési alapra 3.000 db 1.700 pengő értékű téglajegyet nyomtattak ki. De a pénz a gazdasági válság miatt lassacskán gyűlt. A tervekkel kapcsolatban Szeghalmy Bálint miskolci főépítésszel tárgyaltak, aki a korszak legismertebb templomtervezői közé tartozott. A presbiterek közben már úgy számoltak, hogy Zala vármegye 20 vagon kőanyag felajánlásával, Zalaegerszeg 70 ezer tégla és a szükséges zsindely támogatásával, Sipos Dezső 5.000 tégla, 10 kocsi homok és 100 pengős készpénz segítségével és Kassay József 10.000 tégla ajánlatával a felépítéséhez szükséges anyag rendelkezésre áll. Csupán a faanyag és egyéb apróságok hiányoztak, de Fekete Károly lelkész megígérte, azt adományok útján gyűjtéssel megszerzi. 1939. május 11-én a megye alispánja megadta az engedélyt, hogy adományokat gyűjtsenek a templomépítésre. Néhány hét alatt több mint 4.000 pengő gyűlt össze csak az anyaegyház és szórványai területéről.
A templom fényképeiből is 200-at eladtak. Özvegy Mihály Gyuláné zalabesenyői földbirtokos 1 hold földet ajándékozott e célra a gyülekezetnek. A csodálatos álmok jelentős része óriási erőfeszítések, küzdelmek árán teljesült. Szeghalmy Bálint a rá jellemző magyaros, főleg erdélyi elemekkel fűszerezett stílusában talán élete legszebb templomát tervezte. A 29 méteres torony vörös kőből készült, és lapos csúcsban végződött. Ahogy megálmodta, a belső berendezés fából készült, a faragásokat Sebestyén Ernő faszobrász készítette. A szépen faragott szószéken és úrasztalán eredeti kalotaszegi terítőket helyeztek el. S a két cserépkályha is a templom stílusával összhangban egyedi díszítéssel készült. Az ablakokra üvegfestmények kerültek. Mindez a magyar történelem egyik legsötétebb időszakában, a II. világháború idején történt. Komoly feladatot jelentett az építkezés költségeinek előteremtése. Fekete Károly lelkész később így jellemezte ezt: „Minden adományból jött össze: telek, tégla, kő, fal. Gyermekek perselyüket törik fel, asszonyok kölcsön kérnek, hogy adhassanak. Otthon nem lévők utána sietnek a gyűjtőknek. Lakodalomban nem az új párnak gyűjtenek többé, boldogan vetik össze pénzüket erre a célra. Aki tehette, ezer pengőt is adott.” Közel 8.000 pengő jött össze 1939/40 fordulóján.
Ehhez járult még a természetbeli adományokkal (Zalaegerszeg 100 ezer tégláját is beleszámítva) 15.077,48 pengő, s az egyházi adóbevételekből és a szórványtelepülések gyűjtéséből is jutott a templomépítési alapba. Februárban megérkezett a Vallás- és Közoktatási Minisztérium válasza: biztosítják a kért 15.000 pengő segélyt a gyülekezeti ház megépítéséhez. Közben a templom végleges tervei is megérkeztek, így a presbiterek elindították az építési engedéllyel kapcsolatos eljárást. A március elején beadott kérelemre Zalaegerszeg város 1940. március 30-án megadta az építési engedélyt. A fokozódó infláció miatt gondban voltak a költségvetéssel. Hiába gyűltek az adományok, a Szeghalmy Bálint által készített terveket az államépítészeti hivatal mérnökei 75.000 pengőre árazták be. Úgy határoztak: egy szűkített tervet készíttetnek Szeghalmyval, amelyben a templomból csak a legszükségesebbet építik fel. Nyár közepére minden akadály elhárult a templomépítés megkezdése elől. 1940. szeptember 22-én tették le a templom alapkövét.
Az egyre nehezedő háborús viszonyok mellett kellett előteremteni a forrásokat a templom befejezéséhez. Közben folyamatosan emelkedtek az árak. Hitelt már csak személyi garanciával tudtak felvenni. A végére 102.000 pengőbe került a templom építése. Szinte hihetetlen, hogyan tudta a gyülekezet ezt a semmiből előteremteni. A számbelileg kicsiny, de akaraterejében, buzgóságában és áldozatkészségben annál nagyobb gyülekezet elérte több mint egy évtizedes forró óhaját. Az egész nemzet reformátussága átérezte, mit jelent az, hogy református templom áll Zalaegerszegen. Felszentelésére 1942. november 29-én került sor. A templomot Andráskay-Müller István építette fel. A gót stílusú faragott szószéken a Horthy család címere látható, a két papi széken pedig a református egyetemi konvent jelvénye, ezzel a felírással: „Ha Isten velünk, ki ellenünk”.
A ma is eredeti állapotában használt épület a lakosság számára fontos kulturális rendezvények lebonyolítására is szolgál. Emiatt is döntött az egyházközösség 2018-ban, úgy, hogy egy nagyobb léptékű beruházás keretében felújítja a megöregedett tetőszerkezetet és a hiányos tetőhéjazatot. A felmérési és rekonstrukciós tervek elkészítésével az ALFATERV-2000 KFT tervezőirodát bízták meg. És a templom megújult, az eredeti erőfeszítéseket és álmokat Fülöp Tibor építész vezérletével, az elődök munkájához méltó módon újították fel.
Gondolom ma sem történt ez másként, ma is rendkívüli erőfeszítésekre és kitartó munkára volt szükség. De a valahai építés drámája kihat az utódokra is, mert egy épületen érződik ahogy, amire építették. Wass Albert szavaival:
„… minden házat építenek valamire. Valami céllal, érted? És azt a valamit, azt a célt, azt a tervet és gondolatot, azt mind beleépítik a házba. Érted? A fatörzsek közé, ahogy a fal épül, úgy. A gerendák közé. A lécek közé. A zsindelyek közé. Beleépítik szép rendre a házba. … …Mert különfélék a házak. Nemcsak kívül, és nemcsak belül: a kettő között is valahogyan. Különfélék, mint ahogy a tervek, célok és gondolatok is nagyon különfélék az emberekben, akik házakat építenek. De egy biztos… Hogy amelyik ház arra épül, hogy „otthona” legyen egy közösségnek, és úgy épül, és azok építik, akik „otthont” akarnak belőle maguk köré: abból a házból otthon lesz...”
Azt hiszem ezt is értékelte a zsűri a megosztott III. díjjal, gratulálunk a felújítás tervezőinek!” -hangzott el a pályázat méltatása során.
A tervezési feladattal kapcsolatos gondolatait Fülöp Tibor is megosztotta velünk:
„Háborús időkapszula a zalaegerszegi Református templomban:
A helyszín Zalaegerszeg belvárosában, a zalaegerszegi Rózsák terén álló Református Templom.
A ma is eredeti állapotában használt épület a lakosság számára fontos kulturális rendezvények lebonyolítására is szolgál, a tér pedig gyülekező és pihenő funkciót is ellát.
Emiatt is döntött az egyházközösség 2018-ban, úgy, hogy egy nagyobb léptékű beruházás keretében felújítja a megöregedett tetőszerkezetet és a hiányos tetőhéjazatot. A felmérési és rekonstrukciós tervek elkészítésével az ALFATERV-2000 Kft. (Zsuppányi Gyula, Fülöp Tibor – építészek, Gál Roland – szerkesztő, fotós, Simon Péter – statikus, Müller Imre – faanyag szakértő) tervezőirodát bízták meg.
Templom története:
Az 1930-as évek végén a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését (az akkori 13 ezres lakosságból alig nyolcvanan gyakorolták e vallást). Hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő templom ábrázolásával.
Szeghalmy Bálint tervei 1937-ben készültek el, a templomot 1942-ben avatták fel. Szeghalmy korábban Miskolc főépítésze volt, 10 évig Nagykanizsán dolgozott, s ő tervezte a keszthelyi református templomot is. A két világháború közötti időszak talán legismertebb templom építője volt.
A zalaegerszegi református templom az erdélyi építészet, kalotaszegi motívumok hagyományait felhasználva őrzi a titkot: festett üvegablakait a háború idején – hogy védjék őket – eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében helyezték vissza Zsellér Imre festőművész történelmi családok címereit ábrázoló festményeit egyaránt. Virágos cserépkályháját Németh Gábor kályhásmester készítette. Folyamatos karbantartás mellett mondhatni: jó állapotú az épület.
Az épület többszöri tatarozáson esett át, ezek jellemzően foltszerű beavatkozások voltak anyagi lehetőségeikhez és a közösség igényeihez igazítva. de az eredeti épület építészeti értékét teljesen megőrizte.
Felújítási feladatok:
Felújításkor minden esetben a legfontosabb szempont az épület arculatának, szellemének megőrzése, illetve helyreállítása azokban az esetekben, amikor az az idők folyamán sérülhetett. A kiindulás az eredeti tervek vizsgálata alapján történt alapos helyszíni méretellenőrzéssel és szerkezeti vizsgálatokkal. A beruházó döntése alapján az épület eredeti megjelenésével harmonizáló új tetőhéjazat és bádogos szerkezet kialakítása volt a cél. További igényként merült fel az időtálló műszaki megoldások és anyagok alkalmazása a műtárgy együtteshez megfelelő megjelenéssel.
I. Tetőszerkezet megerősítése, rovarölő bevonattal kezelése
II. Tetőhéjazat és bádogozás cseréje
Néhány helyen a megoldatlan vízelvezetés miatt sürgős beavatkozást igényelt a tetőhéjazat.
A meglévő épület funkcionálisan 4 részre tagozódik, amit a tetőszerkezet is lekövet:
- a főbejárat felett helyezkedik el a torony, ami egy fedett-nyitott kilátó tér a harang számára.
- a templomtér felett helyezkedik el az üres fedélszék a fogópárok felett
- a Kálvin tér felett egy keresztirányú függesztőműves fedélszerkezet metsződik össze a főhajóval
- feljáró felett egy alacsonyabb kontyolt tető zárja a lelépcsőző épülettömeget
Szerkezeti szempontból is megfigyelhető ez a tagozódás, mert az egyes épületrészek zárófödémének szerkezeti kialakítása és magassága is lelépcsőzik. Az épület hangulatát meghatározó építőelem a terméskő és a fa, ami visszaköszön a padlóburkolatokon, a lépcsőn, a nyílászárókon, bútorokon, a látszó ácsszerkezeten és a torony deszkázatán is ezzel természetes harmóniát áraszt az urbanizáció és a természet határán. Szervező erejű a templomtér oldalán álló cserépkályha is. Az épület műszaki állapota megfelelő volt, de több helyen is felújításra szorult volna a mindennapi használat miatt.
A felújítás eredetileg csak a tetőszerkezetet, a héjazatát és a kiegészítő bádogozást érintette. Az épületegyüttes tervezési programját – szakértői segítséggel, a lehetséges felújítási koncepciók vizsgálata után - a fenntartó Zalaegerszegi Református Egyházközség és a tervezők alakították ki. A végső tervezési program, a több tervezési fázisban bemutatott koncepció és vázlattervek műszaki, építészeti, kulturális tartalma, felvetései beépítésével finomodott, módosult. Az épület bővítésre nem került, így nem volt építési engedély köteles. A felmérés során néhány feltárás történt, tetőt és padlószerkezeteket vizsgáltunk. Faanyagvédelmi szakértő, illetve statikus tervező szemrevételezték a szerkezeteket, ami alapján különböző megerősítési javaslatokat, cseréket tettek. Ezek a munkálatok a szerkezeti egységeknek megfelelően ütemezhetőek voltak a megrendelő igénye szerint.
A felmérés, kivitelezés során olyan mértékű statikai megerősítés vált szükségessé, mely a homlokzat bizonyos részeinek a jelentős megbontását is igényelte.
A templomtérben szerencsére tisztasági festést kellett csak alkalmazni, a kis teremben a födém felső megerősítése miatt egy nagyobb mértékű beavatkozás vált szükségessé a belső térben is: gerendák rekonstrukciója, vakolás, festés.
A beruházás során elkészült a torony és a hajó héjazatcseréje, megtörtént a tetőszerkezeti hibák javítása, a Kálvin Terem fölötti födém megerősítése, a villámvédelem kiépítése. A tetőfelújítás az állványozás kapcsán a templom csatornázását, bádogozását és a belső, valamint a homlokzati festését is magával vonta. Így kezdeti költségvetés és a drasztikus építőanyag áremelkedések miatt is többszörösére emelkedett, kísérteties hasonlóságot mutatva a II. világháborús időszakkal.
A templom zavartalan működése a tervezés és kivitelezés során folyamatosan biztosítva volt.
A felújítás során egy közel 80 éves időkapszulát találtak az ácsok. Tartalma nagyon rossz állapotban vészelte át az utóbbi nyolcvan évet. A kapszulában térképeket, portrékat és újságot találtak, melyen a dátum 1943. június 15. Az időkapszulát az eredeti helyére helyezték vissza.
2022. november 27-én, a templom átadásán ifjú Dr. Fekete Károly református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd beszédet mondott Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos és Balaicz Zoltán polgármester.
Hodánics Péter református lelkész és családja lelkipásztor feladatokkal szolgálja a gyülekezet.
Az épület előtt található Rózsák tere egy évvel a templom felújítását követően is átadásra kerül a lakosság és a hívők számára.
Forrás cikkek és korabeli fotók:
https://www.zaol.hu/hetvege/2017/11/templomepites-haboru-arnyekaban
https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2022/11/felujitottak-a-zalaegerszegi-reformatus-templomot-galeria
https://orszagepito.net/templomepites-a-haboru-arnyekaban-reformatus-templom-zalaegerszeg/
https://demokrata.hu/magyarorszag/felavattak-a-megujult-zalaegerszegi-reformatus-templomot-611826/
https://www.egerszegihirek.hu/kultura/az-osszefogas-szimboluma-is-lehetne
Köszönjük és gratulálunk a megosztott III. helyezéshez!