A „Tradíció és Innováció – Tető az építészetben” építészpályázat 2022 műemlék épületek felújítása II. díját Magyari Éva és Pazár Béla (MNDP Építőművészei Kft) kapta a „Soproni Szent Mihály templom felújítása” pályaműért!
A pályaművet Krizsán András DLA Ybl-díjas építész méltatta.
„Bizonyára sokan ismerik azt a népmesét, amikor Mátyás király álruhában elszegődött egy földesúrhoz ácsnak egy építkezésre, és amikor a földesúr nem volt hajlandó kifizetni a neki járó megérdemelt munkabért, akkor titokban felírta a monogramját néhány gerendára és azután fényes pompában, díszes hermelin palástban visszajött a földesúrhoz, hogy ismét elkérje a fizetségét. A földesúr nem értette a dolgot, de amikor szétdobálták a gerendákat, megtalálták Mátyás monogramját a szarufákon, a földes úr pedig kénytelen volt a járandóság többszörösét is megfizetni a királynak.
Nos, azt nem tudjuk, hogy hol járt Mátyás király állruhában, de azt igen, hogy 1484-ben, amikor átépítették a soproni szent Mihály templomot, az újra szentelésen biztosan járt Mátyás király az ünnepségeken.
A Szent Mihály templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás templom után az ország legjelentősebb gótikus alkotása. Mátyás idejében 20 csodálatos faragott oltárral rendelkezett (céh oltárok, amiket kár, hogy 1608 után a képrombolók sajnos kidobáltak és elégették. Ezek közül a felbecsülhetetlen értékű, Mátyás korabeli gótikus művészi alkotások közül csak az az egyetlen egy fafaragású Szűz Mária szobor maradt meg, amely sok viszontagság után a bécsi Pázmáneumból került vissza Simor János hercegprímás közbenjárására 1868-ban. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban átépítették, majd később ezt a berendezést, valamint az itt eltemetett előkelők barokk síremlékek szobrait a város múzeumának ajándékozták. A ma is meglévő neogótikus berendezést id. Stornó Ferenc tervei alapján készítették a XIX. század végén. A templomot a későbbiekben is többször renoválták, felújították. A legutóbbi időkben az elmúlt években, amikor gondos előkészítés, örökségvédelmi dokumentáció és értékleltár alapján elkészítették az épület teljes faldiagnosztikai vizsgálatát, részletes faanyagvédelmi szakvéleményét, és ezek alapján a felújították a teljes fedélszékét és tetőhéjalását.
Ahogyan főigazgató úr is említette az imént, én is azt gondolom, hogy a CREATON cserepek természetes anyaguknál fogva, szépen és lassan tudnak öregedni. De, ha majd száz év múlva, egyszer mégis csak hozzá kell nyúlni a tetőhöz, hogy néhány cserepet, faszerkezetet esetleg kicseréljenek, azt remélem, hogy fognak majd találni egy-két gerendát a tetőben megint, amire fel lesz írva Magyari Éva és Pazár Béla építészek monogramja, akik ezt a felújítást most ilyen szakszerűen és gondosan levezényelték és megtervezték.
Szívből gratulálok a munkájukhoz, de legfőképpen ehhez a megérdemelt elismeréshez.” -hangzott el a pályázat méltatása során.
A tervezési feladattal kapcsolatos gondolatait Magyari Éva és Pazár Béla is megosztották velünk:
„A soproni Szent Mihály templom hazánk és Sopron város egyik legértékesebb késő középkori műemléke. Történetét részletesen Dávid Ferenc művészettörténész dolgozta fel, a legjelentősebb beavatkozás az 1860-as években történt a templom akkori állapotát felmérő id. Stornó Ferenc tervei alapján. A korszakban uralkodó neogótika szellemében több külső és belső részletet megváltoztattak és a templombelső neogótikus berendezést kapott.
Legutolsó felújítását az 1980-as években végezték el az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Dávid Ferenc művészettörténész és Sedlmayr János vezető építésztervező tervei alapján. A Szent Mihály dombon álló plébánia templom a városkép egyik meghatározó eleme. A kiemelkedő torony mellett a tető tömege és kontúrja is messziről látszik. A legutolsó felújítás során vegyesen rakott régi cserepekkel készült el a hódfarkú kettős fedés, amelynek színe és textúrája az akkor felújított soproni belvárosi tetőkhöz hasonlóan nagyon szép és gazdag plasztikájú felületet eredményezett. Az elmúlt harminc év alatt a tetőfedés régi anyaga azonban több helyen károsodott, a fedés cseréje ezért elengedhetetlenné vált a biztonságos csapadékvíz elleni védelem megfelelő szavatossággal történő kialakításához. Ez a helyzet nehéz döntés elé állította a tervezőket, megfelelő szavatossági feltételek hiányában mindenképpen az új fedést lehetett csak választani. A templom kertjében álló középkori Szent Jakab kápolna korábban elkészült új cserépfedése egyenes vágású kettős cserépfedéssel készült, amely sokkal hitelesebb megoldás, mint a mesterségesen „patinázott” valójában túl színezett kissé giccses hatást keltő régieskedő fedések. A Sopron belvárosában sajnos láthatók ezek a rossz példák. Az egyenes vágású kettős fedéssel volt is kedvező tapasztalatunk, a sopronbánfalvai volt pálos-karmelita kolostor felújításakor ezt a fedést sikerrel alkalmaztuk.
Ehhez a megoldáshoz a legjobb minőségű cserepet a CREATON BÉCSI TÁSKA natúrvörös változata kínálta, ezért esett választásunk erre a cserépre. Az elkészült fedés nagyon szép lett csak bízhatunk benne, hogy hosszú évtizedeken keresztül a városképnek ismét méltó eleme marad. A tetőszerkezet felmérése után készült faanyagvédelmi szakvélemény és a tartószerkezeti tervek szerint végezték el a szükséges javításokat az egyébként jó állapotú, alapjaiban barokk kori tetőszerkezeten is. A sekrestye feletti, az utolsó felújítás során készült tető síkját a kiviteli tervekben a Stornó kori fényképek alapján vízcsendesítő jellegű tetősík töréssel módosítottuk, de a kivitelezés során mégis megőriztük az 1980-as felújítás során készült meredekebb tető hajlást, amely az egykori magasabb gerincű középkori tető geometriáját idézi fel.”
Művészettörténész:
Dávid Ferenc +
Tető felmérési terv, faanyagvédelmi szakvélemény:
Műemlékgondozó Kft.
Baranyai Gábor
Dr. Varga Ferenc
Buzgó Csanád
Tartószerkezeti szakvélemény tervek:
CÉH zRt.
Bencze Zoltán
Falak nedvesség sótartalom vizsgálata, falszigetelési részlettervek:
Pataky és Horváth Építésziroda Kft.
Horváth Sándor
Építész tervek:
MNDP Építőművészeti Kft.
Magyari Éva építész
Pazár Béla építész
Munkatársak: Bodnár Tibor, Szentesi Levente
Tetőszigetelési részlettervek:
Pataky és Horváth Építésziroda Kft.
Horváth Sándor
Munkatárs: Heincz Dániel
Épületgépész tervek:
Mevaplan Kft.
Szabó István
Erősáramú gyengeáramú tervek:
Birobau Bt.
Bíró Gábor +
Homlokzati kő vakolat felületek kártérkép, felújítási terv:
Műemlékgondozó Kft.
Baranyai Gábor, Sütő József restaurátor
Fa berendezési tárgyak restaurálási tervei:
Synthese Restaurátor Kft.
Velledits Lajos restaurátor
Díszítőfestések:
Novák Judit restaurátor
Sekrestye középkori kerámia padló:
Szebényi Judit restaurátor
Csillárok:
Magyar Éva fém restaurátor
Templomkert:
Pagony Kft.
Dr. Herczeg Ágnes kert és tájtervező
Köszönjük és gratulálunk a műemlék épületek felújítása II. helyezéshez!