A „Tradíció és Innováció – Tető az építészetben” építészpályázat 2023 új építésű épületek kategóriájában I. díjat Bordás Péter, Benke Róbert, Hompók Zsófia, Kracker Csilla, Kulcsár Emese, Mezey Tamás, Tolvaj Tamás (BORD Építész Stúdió) kapta a „Budaprés Cíderező, Etyek” pályaműért!
A pályaművet Jánosi János Ybl- és Pro Architectura építész méltatta.
„Az almabor (angolul cider) az alma levének megerjesztésével nyert alkoholos ital. A kereskedelmi forgalomban Magyarországon és Európa-szerte egyaránt a francia stílusú, alacsony alkoholtartalmú, szénsavas almabor a legelterjedtebb, melyet nemzetközileg egységesen cider néven népszerűsítenek. Ez a fajta almabor hagyományosan a száraz pezsgőhöz hasonlóan készül natúr almamustból.
Miért is fontos ez? Mert erre a vidékre, Etyekre, mindig is a pezsgőnek szánt alapbor termelése volt a jellemző, a híres Törley pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Persze “aránylag” jó bor is készíthető a vidéken, de az nem tud igazán vetekedni más tájegységek kiváló boraival, olyan átlagos marad. De ha felfedezzük újra a fent említett alaptulajdonságokat, egyedit, különlegeset hozhatunk létre.
Hogy is kerül mindez ide? Mert a ma “divatos építészetre” is jellemző átlagos jegyek megtalálhatók ebben az épületben is: látszó beton felületek, szürke CREATON cseréptető… stb. De mégis az adott épületen ezek az elemek “pezsgővé” tudnak nemesülni, az adott tájegységben, az adott technológiával szervesülnek, kerek egészet alkotnak és egy kárpát-medencei, pannon táji hangulatot hoznak létre. Ahogy a Törley-ből sem lesz champagne (igazából csak a champagne-ben készült pezsgőt lehet champagne-nek nevezni), az adott épületen is fel lehet fedezni pl. a rotterdami Piet Blom Kubuswoningen-jeire jellemző élére állított “kockákat”, de itt szervesül ez a gesztus a tájra jellemző présházak apró tetőivel és ettől lesz ez több is jobb is, mint egy rotterdami építészeti “geg”. (Pedig oda is nagyon sok turista jár!) Az épület itt és most PANNON PEZSGŐVÉ nemesül.
Az épület konkrét bemutatására álljon itt az építészek leírása a házról, annak születéséről, kialakításáról, mert ritkán találkozhatunk manapság olyannal, hogy az építészeti gondolat, annak megfogalmazása nem válik el az épület megvalósult képétől, nem csak “üres fecsegés” marad, hanem az lesz a megépült valóság is: “Az almából érlelt cider Magyarországon még újszerű ital, azonban készítése Európában több évszázados múltra tekint vissza. Az őszt, az aranyló napfényt, a lombok és gyümölcsök meleg színeit és illatait zárja magába. Koncepciónk is ezt a hangulatot megragadva, valamint a környezetből merítve építkezik. Ősszel, a gyümölcsök beérésével teljesedik ki a természet körforgása. Gazdag színek, aromák és textúrák veszik körbe az embert, egy tartán mintás gyapjú pulóver melege, a szüret közösségi élménye a szabad ég alatt – mindezek esszenciája: a cider. Az etyeki Öreghegy oldalába tervezett épületünkben szimbolikusan testet ölt a jellegzetes aromájú ital. A domboldalból „előbújó” épülettömegeket a lejtőre merőlegesen soroltuk egymás mellé a régi pince lejártokhoz hasonló módon. Füzérszerűen, egymáshoz képest függőlegesen és vízszintesen is eltolva csatlakoznak egymáshoz az egységek, követve a domboldal lejtését és a funkciók által adott igényeket. Igazodnak a környék meglévő telekosztásainak irányultságához és a helyi építési előírásokhoz, miközben megragadó és egyedi megjelenést kölcsönöznek az épületnek. A hagyományos tetőfelületek alatt az ipari termelés által megkövetelt funkcionalizmus találkozik a vendégfogadás eleganciájával. A domb által félig betakart épület modern, dinamikus, mégis jól illeszkedik környezetébe. Az épületben a különböző funkciók három szinten, logikusan elkülönítve helyezkednek el. A terepszint alatt csarnok méretű tér fogadja be az üzemi területeket, amelyeket egy gazdasági udvarról tártunk fel. Fölötte lebegnek a vendégterek, ahonnan teljes panoráma nyílik és az üzembe is bepillanthatunk. A legfölső szinten, az átértelmezett nyeregtetők „padlásterében” kiszolgáló, üzemeltetési és gépészeti terek találhatók.”
A most elhangzott építészeti leírást a zsűri - mondhatom szinte egyhangúlag - meglátta és megszerette az épületben. És hát ahogy a jó cider is a pezsgőhöz hasonló palackos technológiával készül így válhat a jó almabor is különleges “pezsgővé”, ahogy az adott épület is mondhatni “építészeti pezsgővé” válhatott.
Szívből gratulálok a zsűri nevében a tervezőknek az új épület kategória 1. díjához.” -hangzott el a pályázat méltatása során.
A tervezési feladattal kapcsolatos gondolataikat a tervezők is megosztották velünk:
„A Buda szőlőskertjeként emlegetett Etyeken, a számtalan neves borászatnak otthont adó Öreghegyen található a BudaPrés cider birtok. Itt azonban, a mintegy 1 hektárnyi telken szőlőtőkék helyett almafák sorakoznak. Borrajongó apa és fia családi vállalkozásként vágtak bele egy almás kert és egy cider üzem létesítésébe, ahol kézműves gondoskodással állítják majd elő az alma levének erjesztésével készülő alacsony alkohol tartalmú italt, melyben nem a cukor, sokkal inkább az alma természetes íze dominál. A céljuk egy tágas feldolgozó üzem létesítése volt, ahol minden feltétel adott az elegáns és kifinomult magyar almabor előállításához és kóstolásához.
A beruházás mindenképp úttörő, mert bár büszkék vagyunk a zamatos magyar almafajtákra, a cider készítés hagyománya eddig mégsem terjedt el hazánkban. Inspirációként számunkra ezért a szüret közösségi élménye, a színek kavalkádja, az aromák és textúrák szolgáltak, valamint a tartán mintás gyapjú pulóver melege a hűvös őszi időben.
A projekt lehetőséget adott arra, hogy eljátszunk a gondolattal, hogyan lehet nagyobb tömegű épületet elhelyezni az Öreghegy oldalában, úgy, hogy az léptékével illeszkedjen a meglévő épített környezetbe. A hagyományos 45 fokos nyeregtető geometriájának vízszintes tükrözésével alakult ki a tömeget meghatározó alapegység. Ezen alapegységet vízszintesen és függőlegesen is eltolva, majd sorolva jött létre a végső épülettömeg, amelyet a lejtő esésvonalával párhuzamosan helyeztünk el az északkeleti fekvésű telek felső részén, félig a talajba süllyesztve. A rombusz keresztmetszetű „alagutak” mindkét végét üvegfallal zártuk, így teremtve kapcsolatot épület és kert között.
A szigorú üzemi funkciók jól integrálhatók a geometrikus terekbe. Az épületben a különböző rendeltetésű terek három szinten, logikusan elkülönítve helyezkednek el. A terepszint alatt csarnok méretű tér fogadja be az üzemi területeket, amelyeket a lejtő felől, egy gazdasági udvarról tárunk fel. Itt történik a gyümölcs feldolgozás, erjesztés. Fölötte található a kiszolgáló szint, a vendégterek, bár, fogadó- és bemutatótér, ahonnan teljes panoráma nyílik. A legfelső szinten, az átértelmezett nyeregtetők “padlásterében” irodák, kiszolgáló, üzemeltetési és gépészeti terek találhatók.
A külső megjelenést meghatározó anyagok a téglány formájú antracit kerámia cserép, az állókorcos fémlemez fedés, a vakolt felületek, az alumínium nyílászárók és függönyfalak, valamint a helyenként felbukkanó modern technológia fémes csillogása. A belsőépítészet igazodik az építészeti koncepcióhoz. Az üzemi terekben a funkcionális szempontok állnak a fókuszban, jól látható a nyers technológia, a beton szerkezeti elemek, műgyanta padlófelületek. A vendégterekben és az irodában a látszóbeton, fa, alumínium és az üveg a meghatározó anyagok. A ferde mennyezeti födémekre kettős lécvázra szerelt rusztikus faburkolat került, melyhez bontás előtt álló, gazdasági épületek szerkezeti elemei lettek újra hasznosítva. A svédpadló és a geometriához illesztett fa beépített burkolatok meleg hangulatot teremtenek a belső terekben.”
Köszönjük és gratulálunk az új építésű épületek kategória I. helyezéshez!