Az Eger-Felnémeti Római Katolikus Plébánia, a ma már Egerhez tartozó község műemlék temploma részleges felújításának tervezésére kért fel 2016–ban. Az anyagiak megszerzése végett pályázatot is igénybe kívántak venni. A munkát elvállaltam és a helyszínen egy részletes vizsgálatot végeztünk szaktervező munkatársaimmal együtt. Megállapítást nyert, hogy az épület szinte minden része komoly beavatkozást igényel, így javasoltuk az elvégzendő munkák ütemezését, a rendelkezésre álló anyagiak ismeretének hiányában. A templom épület Eger-Felnémet, Sánc utca 5/a alatti megosztott telken áll, helyrajzi száma: 1061/2.
Elsőként a tetőszerkezet és héjazat felújítását javasoltuk, együtt a villámvédelemmel.
Második ütemben a homlokzatok felújítása és az épület falainak alsó, nedves részeinek megszüntetése érdekében, az épület falmenti, szellőző árok készítését dréncsövezéssel, a magas, természetes kőlábazat felújítását,
Végül harmadik ütemben a villamos légkábel helyett földkábeles csatlakozás kiépítését, épület körüli tereprendezést és a csapadékvíz elvezetését felszín alatti, csővezetékes megoldással, a domb alatt húzódó Szarvaskői út mellett folyó patak befogadóba.
A terveket a felmérésekkel kezdtük el csinálni, majd a fenti ütemezés szerinti összeállításban adtuk át az egyház képviselőjének, de csak 2021-ben indult olyan pályázat, amely lehetővé tette a felújítások megkezdését, az érseki hivatal kiegészítő anyagi támogatásával a homlokzat is megújult. A magas, vastag elemekből készült, természetes, barnás-vörös színű tufa kőlábazat felújítása már elmaradt, annak tetemes költsége miatt.
A templom igen értékes barokk épület, amelynek története is érdekes és igényes feladatnak ígérkezett. Az első adatok 1710 körül valók, ahol egy középkori templom maradványai mutatkoztak, ám akkor a település lakatlan volt, a tatár és török háborúk pusztításai után. Néhány év után az Egri Érsekség neves olasz építésze – aki hosszú évtizedekig az Érsekség építésze volt – Giovanni Battista Carlone tervei alapján megkezdődött a mai dombtetőn, a korábbi középkori épület helyén, az új templom építése és 1720-ban már állt az templom. Az építtetők és az anyagiak biztosítói Erdődy Gábor püspök volt, aki elkezdte az építést, ám a nagy templom nagy költségeire tekintettel elhúzódott a belső és külső kialakítása, felszerelése, így a következő, Barkóczy Ferenc püspök idejében 1746-50 között fejeződött be. A templom történeti kutatásának eredményeit már több történész feldolgozta, könyv alakban is így ezt nem kellett elkészíteni, csak tanulmányozni. Carlone egyébként nagyon sok épületet alkotott Egerben az Érseki székhelyen és az egyház körzetében, több megyét is érintően. Néhány éve a Dormándi római katolikus templom, az Egri, Dobó téri Minorita templom felmérési és felújítási terveit is volt szerencsém elkészíteni – melyek szintén Carlone alkotásai - így örömmel fogtam hozzá az épület felmérése, állapotvizsgálata, értékleltárának elkészítése után a rekonstrukciós tervek elkészítéséhez. Megállapítottam, hogy az említett épületek, centiméterre pontos fő- és részlet-méretekkel és minőséggel, a közelben található természetes építőanyagok felhasználásával készültek, ami a mester és az építő munkások igényességére, fegyelmezett munkájára utal.
A templom telepítése a főútról lépcsősoron megközelíthető, keletelt, középtornyos. A főhomlokzatán a torony egy enyhén előreugró középrizaliton fut felfelé, a főpárkány magasságában középen kis ívelt párkányrész alatt az építtető két püspök címere helyezkedik el.
A karzatszint magasságában félköríves ablak, ettől jobbra és balra íves szoborfülkékben Szent Vendel és Szent Sebestyén kőszobrai. Középen a bejárati kapuzata tört, lapított kőkeretes, felette szépen faragott szupraportával, benne latin felirat. Egyébként jellegzetes eleme az építésznek a tört, félköríves kőkeretezés a nyílászáróknál. A templom és torony főpárkánya felett két oldalt, a közelben bányászott, barnás-vörös színű riolittufa, nyersen maradó felülettel készített, nagy csigából induló, volutás oromfal zárja le a padlásteret, az oromfal feletti osztópárkány két felső szélén hasonló anyagú, szépen faragott, rokokó váza díszíti. A torony főpárkánya órakeretes, a toronysisak terméspala fedésű gúla, lesarkított élekkel, gömb felső zárással. A homlokzatok a D-i oldalon lizénákkal tagoltak, a hajónál 4 törtíves, tagolt ablakkal, a szentély keskenyebb, rajta egy hasonló ablak található. A szentély egyenes zárású, nyílás nélküli, fedélszéke kontyolt. Az É-i oldalon a nyílászárók a hajón hasonlóak, a szentélynél emeletes sekrestyeépület készült, mellé simuló köralakú feljáró lépcső-építmény kapcsolja a hajóhoz. A tetőfedés szabvány műpalával készült, már 20. századi megoldás, károsodott, beázásokkal, cserére szorult. Ez volt tulajdonképpen az első megoldandó feladat az I. ütemben, a tetőszerkezetnek a szükséges javítási, megerősítési munkáival együtt.
Érdekesség, melyre felhívták a figyelmet, hogy a közelben felhagyott, részben beomlott, vagy meglévő pincék lehetnek, ezért kellett a geotechnikai vizsgálatot is elvégeztetni. Megállapítást nyert, hogy a templom épület alapfalai a 2,0- 2,1 m. mélységben lévő tufa alapkőzetre épültek, a pince járatok ehhez hasonló mélységben vannak, de az épülettől 10,0-15,0 m. távolságban, így nem jelentenek az épületre veszélyt az esetleges további beomlások
Az épület megerősítési munkák közül elkészültek a boltozatok Brutt-Saver „falvarrásos” módszerrel történő megerősítései is. A fedést célszerűen a tornyon még meglévő szürke terméspala alkalmazásával szerettük volna megoldani, sajnos ennek anyagi lehetősége nem állt rendelkezésre, ezért választottuk a CREATON „KLASSIK” cserepet, kettős fedéssel, natúrvörös színben, a szükséges kiegészítőkkel, szellőzők, hófogók, bevilágító és kibúvó ablakok, ereszcsatorna rendszer, torony körüli fémlemez sáv a lezuhanó fagyott hó kártétele ellen. A teljes tetőfelület 702,0 m2.
Megjegyzem, hogy a 2000-es évek elején megjelent, CREATON cserepeket a kezdetektől alkalmaztam, már 2005-ben Miskolcon, ugyancsak templom felújításoknál, nem csalódtam, azóta is, az egyre nagyobb választék megjelenésével, ezeket a termékeket alkalmazom, garancia erre a Lenti-ben található remek agyag és a cég bevált technológiája.
Az Érsekség anyagi támogatásával elkészült ebben az ütemben a homlokzatok felújítása is, a kőlábazatot, a bejárati lépcsőket kivéve, a templom külső megjelenése legalább megújult, kisebb vakolat hiányosságok javítása és az épület teljes külső festése, a korábbi festési színeknek megfelelően.
A templombelsőt részletesen nem ismertetem, csak a főbb szerkezeti rendszerét és berendezéseit. A hajó három mezőből álló, kétoldali, kettős-, szép, tagolt fejezetes pilasztereken nyugvó, fiókos dongaboltozattal fedett, a szentély a hajóéval egy magasságban álló, a sarkain fejezetes pilaszterekkel alátámasztott kupolaboltozattal fedett. A kórus szakasz alsó és felső szintje, valamint a sekrestye és a fölötte lévő oratórium keresztboltozattal záródnak. A berendezések közül még eredetiek, a míves főoltár és mellékoltárok, szószék, valamint egy hordozható Máriakép, stallum, keresztelőkút jelent komoly értékeket az 1750 - 90-es évekből, nagy részük aranyozott fafaragvány.
Megemlítendő még, hogy a templom plébániája a szomszédos telken álló, középkori eredetű épület volt, ugyancsak műemléki védettséggel rendelkezik. Már több évtizede a Bükki Nemzeti Part Igazgatósága használatában van, ezért az eredti telket is megosztották és távolabb a dombtetőn, új modern plébánia épület épült az 1980-as években. A plébánosi teendőket Felsőtárkány fíliájaként annak plébánosa látja el, jelenleg Czibere Zsolt 3324 Felsőtárkány, Fő út 182. A tervezést, felújítást megelőzően a közelben lakó mérnök ember látta el a közvetítői szerepet: Klárinda Bt. EgerFelnémet, Hóvirág utca 3. Vízi Gyula személyében.
Történeti adatok forrása:
Dercsényi Dezső – Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei I-III. kötet, 1420 oldal. Akadémiai kiadó 1969.
Részvevők a munkákban:
Felelős építész vezető-tervező: Mándoky József okl. építészmérnök, műemléki szakértő É-1-05-0085, SZÉS5-05-0085, 21-0672
Felelős statikus tervező: Molnár Sándor okl. építőmérnök, T-T-05-0268
Felelős villamos tervező: Radics Róbert ép. villamos tervező VT-05-1485
Geofront Geotechnika Kft.
szakértő: Koleszár Károly geológus GT-o5-1141
Kivitelező: PONOULT Kereskedelmi és Építőipari Szolgáltató Egyéni Cég, 3664 Járdánháza, IV. Béla út 212. Pirkó Pál cégvezető
Műszaki ellenőr: Előházy Kálmán Egri Főegyházmegye
Fotók: Mándoky József, Jancsár Péter
