A Tradíció és Innováció, Tető az építészetben pályázat építész díjkiosztóján, a Göcsei Sándor és Kovács Márton által tervezett Haris Park, rendezvényház és étterem munkát 1. helyezéssel jutalmazta a zsűri.
A pályaművet Marosi Miklós, Széchenyi-, valamint Ybl- és Pro Architectura díjas építész, az MMA alelnöke értékelte.
„A 2019-es Tradíció és Innováció, Tető az építészetben címmel meghirdetett tervpályázat első díjra minősített épülete, a bíráló bizottság egyhangú döntése értelmében, a volt Budai Lövölde műemlék épületének felújítását és átalakítását illette meg. Szerzői Kovács Márton és Göcsei Sándor voltak. A budai Rézmál lejtőjén, a Marczibányi tér, az Alvinci és Felvinci utcák közé ékelődött telek területen, a Budai Lövész Társaság, Hofhauser Antal építész tervei szerint, német, neoreneszánsz stílusban építette meg lövőházát, mely a későbbiek során újabb és újabb toldalékokkal kiegészülve kedvelt kávéházként és étteremként is szolgált. Budán és Pesten egykor számos lőtér működött. Elvileg a polgárság hazafias kötelessége volt a rendszeres lőgyakorlat, de ezek idővel mulatozássá lazultak, a lövöldék amolyan klubokká alakultak át.
A világháborút átvészelte a ház, csak a tornya veszett oda, többé kevésbé megőrizte eredeti funkcióját is, ugyanis a Magyar Honvédelmi Szövetség, az úgynevezett MHSZ vette birtokába.
A rendszerváltozáskor persze hamar felértékelődött az ingatlan, hiszen a Rózsadomb tövében fekszik, hatalmas telken. Az új tulajdonosok, Haris György és neje, az épület és az azt övező történeti park műemléki hitelességű felújítását vállalták, ezzel olyan rendezvény színhelyet teremtve a főváros II. kerületében, mely jó fekvéssel, könnyű megközelíthetőséggel és nem utolsó sorban speciális hangulata révén, várhatóan gyorsan sok népszerű esemény színhelyévé emeli. Az úgynevezett egyszobás hotel földszinti rendezvényterme divatos esküvői színhely, közvetlen feljárattal a fölöttes lakosztályhoz. Az építési engedély már 2008-ban megszületett, sok akadályozó tényező leküzdését követően, végre sikeresen megvalósult. Az épület fedéséül felhasznált natúrvörös CREATON Klassik cserép választását a tervező az alábbiakkal indokolta: az épület korához, stílusához, színeihez leginkább megfelelő agyagnak találtuk. A különböző hajlásszögekhez mind megfelelő volt a termék, harmonizál a téglaburkolattal, kontrasztos a vakolt felületekkel, s egységbe foglalja az épületeket.
Budapest egy látványos, szépen felújított épülettel gazdagodott."
Kovács Márton, építész, vezető tervező osztotta meg velünk a munkálatok részleteit:
„A historikus - főként német reneszánsz - stílusú épület, a volt Leiner féle téglavető területén, 1884-ben Hofhauser Antal építész tervei alapján épült, a Budai Polgári Lövész Társaság megbízásából az egylet székháza és a kor biztonsági előírásait teljesítő lövölde számára. A lövészetnek biztosított háttér mellett egy bálteremnek, egy étteremnek és egy kaszinónak adott helyszínt.
A budai arisztokrácia ismert találkozóhelye volt, gróf Andrássy Gyula péntekenként itt látta vendégül a liberális páholyát.
A királylátogatásokról feljegyezték, hogy egyik alkalommal Erzsébet királyné, azaz Sissi nyitotta a táncot a bálteremben.
1921-ben az egylet ifj. Szabó József építész tervei alapján kerti mozgó (mozi) felállítására kért engedélyt.
1925-ben Putzer Ferenc vendéglős fedett terasz építését határozta el. A 30-as években az új bérlő – Figyelmessy József működése alatt ”Kastély étterem és kávéház” néven rangos szórakozóhellyé vált.
1932-ben Ray Rezső tervei alapján az udvari, két pavilon közötti épületrészen emeletet építettek.
1956-ban a főépület tetőzete megsérült, leegyszerűsített formában, a tengelyben álló tornyocska nélkül állították helyre. Az ezt követő időben az épület a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) hatáskörébe került, így a lőteret sorkatonák, valamint egyetemisták használták gyakorlatozásra. A bálterem oldalhajóit kisebb helyiségekre szabdalták, és azokban lőszerraktárakat, irodákat alakítottak ki. Az épületet a lőtér irányában több ütemben bővítették, az előkertben garázsokat, az oldalkertben pisztoly lőteret alakítottak ki.
1990-ben a terület visszakerült a Budapesti Polgári Lövész Egyesülethez. 1992-ben Fenyő János vállalkozó szerezte meg az ingatlant viharos tulajdonjogi eljárás folyamán. 1998-as halála után Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzatához került az ingatlan, mely üresen, funkció nélkül állt évekig.
forrás: HILD-YBL ALAPÍTVÁNY Bor Ferenc-Szilágyi Edit tanulmánya / Haris Park Kft.
Az épület múltjához hasonlóan immár az újjászületésnek is komoly története van. Irodánk először 2005-ben készített tanulmányt az épület hasznosítására, amely alapján a Tulajdonos elnyerte az ingatlan megvásárlásának jogát. Ezt követően 2008-ban építési engedélyt kapott az ingatlan fejlesztésére: a Lövőház rendezvényházzá bővítésére, a hátsó katlanban pedig egy apartmanház építésére. A fejlesztés elindult, a bontás I. üteme megtörtént viszont egy civil szervezet ellenállása miatt a nagyszabású terv nem valósult meg. Hosszú pereskedést követően 2014-ben vált újra jogerőssé az engedély. A jobb sorsra érdemes, használaton kívüli műemlék épület állapota az őrzés és karbantartás ellenére is egyre romlott.
Az eltelt idő és közben bekövetkezett gazdasági válságát formálta beruházás koncepcióját, méretét, amely végül előnyére változott.
Az apartmanház építése elmaradt, a felső telekrész értékesítésre került, a műemlék épület bővítése egy jóval szerényebb koncepció alapján valósult meg, amely jobban kiemeli a műemlékegyüttest.
Az épület új funkcióját tekintve rendezvényház és étterem, amelyek a lövészetet leszámítva, a hajdani pezsgést hivatott feléleszteni.
Alaprajzi kialakítását tekintve a főépületben báltermet, lakosztályt, az Alvinci úti pavilonban egy szakrális hangulatú, színpaddal ellátott kisebb, többfunkciós termet és kápolnát találunk. A Felvinci úti pavilonban BOBO néven a hajdan volt éttermi hangulat elevenedik fel.
A pavilonok gyűrűjében, a télikert hangulatú összekötő folyosó mögött egy modern megjelenésűpince, földszint, emeletes tömbben helyezkednek el a kiszolgáló funkciók. Itt találhatók a fogadó, elosztó terek, vizesblokkok, konyhaüzemek és kiszolgáló terek. Az épületegyüttest körbe öleli az ősfás park, amely alkalmas kerti állófogadások, esküvői szertartások vagy intimebb családi események megrendezésére.
Az építkezés a terület veszélytelenítésével kezdődött, majd elbontásra kerültek az utólag hozzáépített épületrészek. Ezután megújultak a műemléképület fal- és tetőszerkezetei, fedései, homlokzatai, faszerkezetű "télikertjei", nyílászárói. Ezt követően került sor a műemlék pavilonépületek közé ékelődött modern épületrész megépítésére.
A felújítás során az eredeti tetőforma helyreállítását tűztük ki célul. Sajnos az idő közben jelentősen megnövekedett építési költségek az impozáns torony és fiatornyok visszaállítását nem tették lehetővé, jelenleg csak az alapjául szolgáló fogadó szerkezet és haránt tetőzet készült el, mely így újból értelmezhetővé teszi az oldalhomlokzatok lizénás architektúráját. A fedélszék anyaga jórészt tönkrement, másodlagos felhasználású volt, ezeket az elemeket azonos mérettel, anyaggal pótoltuk a szakvélemények szerint. Hasonló módon mintavételt követően kerültek kifaragásra a fűrészelt oromzatok is. A tető hajlásszögei jellemzően 59,0°/40,0° és 33,0°/22,0°-os meredekségűek.
A héjalás számára CREATON hódfarkú, natúr téglavörös cserepet választottunk, mely a kiváló minőségen túl, remekül illik a téglaburkolat letisztított, háborús sérülésektől mentesített természetes terrakotta színéhez.
Az újjáéledő Lövölde Haris Park néven 2019 nyarától fogadja vendégeit, a remények szerint sok emlékezetes pillanatot nyújtva.”
